Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó - ám egyelőre ki nem fizetett - vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák - elsősorban a korrupció - miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.
Kapcsolódó
Egyre keményebb meccset kell vívniuk Orbánéknak az uniós pénzekért
Három ügyben tárgyal a magyar kormány és az Európai Bizottság. Az egyikben szinte biztosan összejön a megállapodás az év végéig, a másik kettő jóval nehezebbnek tűnik.
Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.
A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján
a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.
A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a "Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára" program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet "Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás" címén nyert el több mint 10 milliárd forintot - hazai hozzájárulással 12 milliárdot - amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely "Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése" címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.
Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el "Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében" című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.
Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.
Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.
Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén - az ősz második felében - lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.
Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta.
Kapcsolódó
Az EU eddig is tudott volna keménykedni a magyar kormánnyal, de most már akar is
A pénztárcán érződik legjobban a fájdalom, de hiába volt meg eddig minden lehetősége az Európai Uniónak arra, hogy változásokat kényszerítsen ki Magyarországon, ezek nem működtek. Azért nem, mert politikai akarat csak most lett hozzá, még ha a magyar kormány a gyors megegyezés reményéről kommunikál is a helyreállítási pénzek ügyében. A Harcaink befejező része.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
