Nincs olyan, hogy túl késő
Szóba kerül a közös jövő? Vannak-e közös ábrándok arról, milyen lesz majd nyugdíjasként együtt élni? A vitákban gyakran történik, hogy nincs megoldás, hanem inkább nem beszéltek erről és egyvalaki meghunyászkodik a béke kedvéért? A beszélgetések a különböző gondokról szólnak vagy vannak egyéb témákban is felemelő, lélekmelengető beszélgetések? Ezek a kérdések segíthetnek mindannyiunkat abban, amikor a negatív érzések elöntenek a kapcsolatban, és kvázi beköszönt a tél időszaka a szerelem területén: elhidegülés, kevés szex, megbántások, veszekedések és unalom jellemzi a partnerkapcsolatot, házasságot. Hajlamosak vagyunk borúsabban látni ilyenkor mindent, és ez szó szerint az életünk egyéb területeire is kihat, kevésbé leszünk motiváltak és érdeklődőek a munkahelyen, a barátokkal talán többet járunk el, mint korábban, sőt, vannak, akik egyenesen kerülik, hogy több időt töltsenek a közös otthonban, mert ott csak a gyomorgörcs és a véget nem érő problémák várják.
Ilyenkor nem történik más, minthogy belesüppedünk a negatív érzéseinkbe, negatív gondolatainkba, kilátástalannak tűnik az egész helyzet és azon agyalunk, vajon elérkezett-e az idő arra, hogy elengedjük egymást. Pedig ez lehet olyan pont is a közös életünkben a partnerrel, amikor végiggondoljuk, hogy a rengeteg éppen aktuális bántástól eltávolodva valójában hányadán állunk egymással, működhetünk-e még együtt úgy, ahogyan szeretnénk?
"Haragszom rá, mert ő is haragszik rám"
A passzív-agresszív kommunikáció tipikus jele, ha az egyik fél folyton eléri, hogy a másik úgy érezze, ő a hibás valamiben.
A mindennapi gondoktól való eltávolodás nemcsak mentálisan hanem fizikailag is megtörténhet, bátran menjünk el egyedül sétálni valahova, kocsikázzunk, utazzunk egy fél napot és gondoljuk végig, van-e közös út. Azt, hogy ez milyen kérdések segítségével körvonalazódhat, abban segítünk, az alábbi öt kérdéssel nemcsak a partnerünkére, hanem a saját viselkedésünkre is jobban ráláthatunk. Ezzel más megvilágításba helyezhetjük a legkisebb otthoni vitákat is.
- A viselkedésed azt tükrözi, hogy szerelmes vagy a partneredbe? Ha egyetértesz azzal a nézettel, hogy a szerelem egyúttal azt is jelenti, hogy a partnered biztonsága és jólléte ugyanannyira fontos számodra, mint a saját biztonságod és jólléted, ki mered-e jelenti, hogy úgy is viselkedsz, mint aki szerelmes? Mik ennek a pontos jelei, miből érezheti a partnered, hogy szerelmes vagy még mindig belé?
- Ugyanezt az elvet végiggondolva: a partnered hogyan viselkedik veled? Érzed-e, hogy szerelmes beléd? Miből érzed, hogy szeret? Miből érezted korábban, hogy szerelmes beléd?
- Ma is a partneredet választanád társadként? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?
- Ha szakíthatnál úgy, hogy annak semmilyen következménye nem lenne sem a gyerekekre nézve sem pedig a társadra, sőt, anyagilag sem történne semmi változás, megtennéd?
- Más párokkal, mások kapcsolatával összehasonlítva hogyan érzed magad a kapcsolatodban? Érzed-e úgy, hogy becsaptak, hogy mást ígért a partnered, mint ami végül lett?
Ne érjük be kevesebbel, mint amire vágyunk!
Sok időbe és sok-sok munkába telik elszúrni a párkapcsolatot, házasságot, a kérdések pedig rávilágíthatnak arra a tényre, hogy sosem csak az egyik fél a hibás ebben, hanem mindketten, hiszen ketten együtt vezették a krízisig a kapcsolatot. Ahhoz, hogy rendeződjenek a gondok és a közös élet kvázi újra éledjen új alapokon, munkára van szükség. Nemcsak elhatározásra, hanem a tényleges cselekedetekre is. Amennyiben a kérdések arra irányítják a kapcsolatot, hogy van még szerelem és van miért egymást választani, akkor fontos meghoznunk azt a tudatos döntést, hogy
ahhoz, hogy a mindennapok hangulata javuljon, aktívan és kitartóan fogunk dolgozni a kapcsolaton.
A munkálkodás kitér arra is, hogy ha kell, minden nap levisszük a szemetet, hogy ha szükséges, akkor eljövünk a munkahelyről a gyerek betegsége miatt, hogy minden egyes nap időt szánunk arra, hogy építsük a párkapcsolatot. Ez az időbeosztás változtatásával is együtt járhat, a prioritások átcsoportosításával (első a házasság és a család, utána jöhet minden más, kivéve a válsághelyzetet és a betegségeket), sőt, képesnek kell lenni arra, hogy lemondjunk olyan programokat a kapcsolat érdekében, amire egyébként nagyon szerettünk volna elmenni. Az eddigi, tetszés szerint, tervezés nélküli mindennapokból és hétvégékből közösen töltött minőségi idő lehet, beszélgetések, intimitás, randizások és egymásra találás, amiken keresztül megtalálhatjuk újra egymással azt a szerelmet, amire szívünk mélyén vágyunk. Bárki, aki hajlandó kevesebbel is beérni az életében, az biztos, hogy kevesebbet is fog kapni az életében.
Az öröm, a jóllét és a béke mindenkinek jár, nemcsak mások kiváltsága, a szerencséseké, hanem bárkié lehet, aki hajlandó szembenézni azzal, hogy változásra van szükség. A párkapcsolat jövőjének sorsa a mindennapokban van, és van, hogy egy-egy nap csalódással, lemondásokkal is jár, de megéri, a fájdalom és a bántások helyett a szeretetet találhatunk a házasságban, kapcsolatban, ami éveken át is kitarthat.
(A párkapcsolati krízis megoldását segítő kérdések Philip C. McGraw: Válás helyett című könyve alapján készült.)
Párkapcsolati és szexuális tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Getty Images
