A Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceántól mindössze 12 kilométerre fekvő Bizmoune-barlangban 2014 és 2018 között a Tritia gibbosula nevű tengeri csiga 33 ovális, perforált héjára bukkantak, így kiderült, hogy az ember sokkal korábban kezdett ékszereket viselni, mint ahogyan azt eddig gondoltuk - derült ki egy, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányból.
Az MTI vonatkozó híre szerint a gyöngyöket körülvevő, 120-171 ezer éves leleteket rejtő réteg alapos elemzése révén a tudósok arra jutottak, hogy a kagylógyöngyök
legalább 142 ezer évvel ezelőtt születtek,
így jócskán megelőzik az eddig legidősebbnek tartott, 103-122 ezer éves társaikat, amiket a marokkói Contrebandiers és El Mnaszra barlangokban fedeztek fel.
Az eredmény egyelőre nem végleges, de amennyiben a kormeghatározás helyesnek bizonyul, az arra utal, hogy a modern embernél az eddig véltnél 10-20 ezer évvel korábban jelentek meg a teljesen szimbolikus viselkedési formák.
A gyűjtögető-vadászó ember eszerint tehát jó eséllyel először a mai Marokkó területén gyűjtött apró kagylóhéjakat, hogy lyukat fúrjon beléjük, majd láncra fűzze őket, hogy haját, testét vagy ruházatát díszítse velük.
Az Észak-Afrikán át a Közel-Keletig felbukkanó hasonló darabok
különleges leletek, akárhol bukkannak fel. Hiszen ha egy zsinóron kagylót viselsz a tested bármely részén, akkor a testedet arra használod, hogy általa üzenetet küldj idegeneknek az identitásodról
- idézi a hírügynökség Alison Brooks-t, a George Washington Egyetem paleoantropológusát.
A Bizmoune-barlangban hatvan, állatok bőrének lenyúzására, illetve szőrmefeldolgozásra használt, 90-120 ezer éves csonteszközökre is bukkantak, amik szintén rekordernek számítanak, hiszen
a legrégebbi olyan tárgyak, amiket bizonyíthatóan ruhák készítéséhez használtak fel.
