„A világ csúf épület. Kusza eszmék csapnak össze, félelmetes perspektívák nyílnak. A közöny, a törtetés - hasznos tulajdonságok, a szenvtelenség - objektivitás, a handabanda - egészséges indulat, a kiagyaltság - szerkezet, a szirup - mély érzelem. Pusztul a természet, redukálódnak a kapcsolatok, odvakban, pótszereken élünk, nem ismerjük meg egymást” – írta korunkról jó néhány évvel ezelőtt az idén 75 éves Tenk László festőművész, és ezek az igazságok azóta még inkább beigazolódtak.
A nagybányai születésű művész, Bernáth Aurél tanítványa, vélhetően ezért is nyúl vissza a külvilág belső érzelmektől, ösztönöktől és szabad elmélkedésektől átitatott ábrázolásához.
Sűrű anyagú, időnként már-már többdimenziósnak ható képei hol végtelen letisztultságot sugároznak, hol pedig a színek kontrasztjaival, ellenfényekkel, valamint kígyózó formákkal vezeti a festménybe elmélyülni vagy fejest ugrani kívánó nézőt.
A Takarásban című tárlat Tenk László életművéből és az elmúlt 10 év munkáiból válogat. Tájképei csendesen zajlanak, mint például az Eső után, máskor szinte szürreálisan színesek (Csatorna, ős), rejtelmek kibogozására hív a Barlang-templom, vagy a Képzelt város.
És más-más módon, de elmúlás-illatot áraszt, az Esti kérdés és a Folyóparti kiűzetés. A képek körbeveszik a látogatót, és nem csupán elrendezésük miatt és ha hagyjuk, őszinte emberi hangulat nyomait hagyják rajtunk.
Tenk László kiállítása október 5-ig látható a Fő téri Esernyős Galériában.