Az elmúlt évek felfutása után az idei év első felében jelentős mértékű zuhanás történt a kriptovaluták piacán: a bitcoin tavaly év végi 68 ezer dolláros árfolyamcsúcsáról pár hónap leforgása alatt több tízezer dollárt esett, napjainkban 20-21 ezer dolláros értékkel számolhatnak a befektetők. Egyesek szerint ez még nem is feltétlen jelenti a mélypontot, hamarosan akár 10-15 ezer dollárra is visszaeshet a legismertebb kriptovaluta értéke. Az összeomlás nem csak a bitcoint érintette, a második legértékesebb valutaként számon tartott ethereum is sokat veszített értékéből, április eleje óta a felére csökkent az árfolyam.
A zuhanásra reagálva meg is kezdődött a leépítés a kriptokereskedelemben résztvevő nagyvállalatoknál. A "kriptotélnek" nevezett jelenség hatására több ezren veszíthetik el az állásukat: a dolgozók 5-20 százalékától válnak meg az olyan meghatározó cégek, mint a BlockFi és a Crypto.com. Ennek hatására rengetegen a kriptokorszak és a bitcoin végéről kezdtek el beszélni. A lapunknak megszólaló szakértők azonban óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy korábban sem volt példátlan a drasztikus mértékű zuhanás a kriptovaluták esetében.
Vidákovics Attila kriptoszakértő szerint 2010-ben még csak egy kis piacról beszélhettünk, de már ekkor is előfordult, hogy 30 dollárról két dollárra zuhant a bitcoin árfolyama. Ezt követően 2014 januárjában a kriptovaluta értéke fölment 1200 dollárra, egy-másfél évvel később viszont ismét 300 dollár alá esett. 2018 januárjában már 20 ezer dollárt ért egyetlen bitcoin, majd szintén egy év múlva 3000 dollárra zuhant vissza az árfolyam.
A nagyjából négyévente jelentkező, drasztikus mértékű piaci visszaesés pedig szerinte nem véletlen: ennek oka a kriptovaluták mögött álló rendszer, a blokklánc-technológiában rejlik.
A bitcoin (és általában a kriptovaluták) monetáris politikáját nem emberek, hanem algoritmusok határozzák meg. Ez annyit tesz, hogy a bányászat során minden blokkal feljön adott mennyiségű bitcoin, ami a bányászokon keresztül kerül forgalomba. Kezdetben ez blokkonként 50 bitcoint jelentett, a kriptovaluták bányászásának ugyanakkor velejárója a feleződés (avagy a kibocsátás arányának csökkentése), ami 210 ezer blokkonként, nagyjából négyévente esedékes. Ennek eredményeképp a kezdeti blokkonként 50 egység először 25-re esett vissza, majd ez a szám tovább csökkent. Napjainkban egy blokkal 6,25 bitcoin jön fel.
Mi az a kriptobányászás?
A kriptopiac egy átlagos felhasználó számára azokat az alkalmazásokat/programokat jelenti, amelyekben a személyes pénztárcánkon keresztül küldhetünk és fogadhatunk kriptovalutát. Az emögött álló rendszer azonban jóval bonyolultabb. A bitcoinhálózatot egy blokkláncnak nevezett nyilvános főkönyv megosztása jelenti. Egy bitcointranzakciót a hálózatnak, így például a bányászoknak jóvá kell hagyniuk. Mindez egy védett rendszerben történik: a küldéshez szükséges bitcoin cím ugyan nyilvános, de a privát kulcs minden esetben titkos, így más nem tud tranzakciót indítani a mi pénztárcánkból. A tranzakciókat bárki feldolgozhatja a specializált célgépének számítási kapacitását felhasználva, és ezért a szolgáltatásért cserébe bitcoinjutalomban részesül. Ezt a tevékenységet nevezik bányászatnak. A sikeres bányászathoz azonban nem elég egy eszköz, kiterjedt bányásztelepeken akár 10-20 ezer ilyen gépet is találhatunk, rendkívüli áramigénnyel.
Piaci manipuláció és infláció
A bányászatot végző cégek számára, melyek dollár százmilliókat fektettek a bányászathoz szükséges hardverekbe, mindez azt jelenti, hogy négyévente lefeleződik a bevételük. Erre azonban fel vannak készülve: felhalmoznak, és visszatartják a bitcoint. Ezáltal válik önszabályozóvá a piac.
Ez ugyanakkor lehetőséget biztosít a hagyományos tőzsdéről a kriptopiacra áttérő spekulánsoknak is, akik az elmúlt években egyre nagyobb számban jelentek meg ezen a területen - állítja Vidákovics Attila. Míg a 2013-2017 közötti piacon inkább a kisbefektetők voltak jelen, a 2020-as felfutáskor a nagybefektetők is rájöttek, hogy ebből hiba lenne kimaradni. Ahogy azonban a tőzsdéken a részvényekhez, úgy a kriptovalutákhoz is olcsón akarnak hozzájutni, aminek eléréséhez bevethetik a tőzsdepiacon szerzett tapasztalataikat.
Ehhez pedig az is hozzásegíti őket, hogy a hagyományos tőzsdékkel szemben a kriptók világában semmiféle szabályozás nincs érvényben, bármiféle törvényszegés nélkül manipulálható a piac.
A szakértő szerint a mostani bezuhanás egyebek mellett a Wall Street-i spekulánsok megjelenésének köszönhető, ők ugyanis vásárolni akarnak, de nem mindegy milyen árfolyamon. Ezért tömegesen eladják a saját valutáikat, majd amikor ennek hatására bezuhan a piac, akkor olcsón felvásárolnak. Emellett az egyik legerősebb fegyverük a pánikkeltés - akár a médián keresztül -, ami különösen hatásos lehet egy olyan összetett piacon, mint amilyen a kriptovalutáké. A szakértő kiemelte, mindez addig tartható fenn, ameddig van, aki elad. Azt viszont egyelőre nehéz megjósolni, meddig tarthat az eladási hullám. Vidákovics szerint azt sem lehet kizárni, hogy a spekulánsok akár 10 ezer dollárra is lenyomják a bitcoin árfolyamát.
Nem lehet ugyanakkor azt állítani, hogy a kriptopiac csakis a spekulánsok és a blokklánc technológia sajátosságai miatt zuhant volna be ennyire. Pinke Attila blokkláncszakértő kérdésünkre azt mondta, a jelenlegi világgazdasági folyamatok az eddigieknél jóval nagyobb mértékben alakítják a kriptopiacot. Hangsúlyozta: a világszerte jelentkező infláció is hatással van a kriptovaluták értékére. Pinke szerint a bitcoin árfolyama az utóbbi időben elkezdett együtt mozogni a tőzsdével, főleg a technológiai részvények árfolyamalakulásával, ami várhatóan nem lesz mindig így. A blokklánc szakértő szerint a kriptopiacon is fontos, hogy legyenek válságok, ugyanis sok az olyan megoldás, ami csak az emberek pénztárcájára apellál.
Több mint tízezer kriptovaluta van, amelyek többsége egyszerűen nem időtálló, ezektől tisztul most meg a piac. A fenntartható, védett valuták, mint a bitcoin azonban biztosan maradnak.
Edukáció és állami szabályozás
Mindkét szakértő üdvözölte, hogy állami szinten már nem a kriptovaluta-kereskedelem betiltásáról szól a diskurzus, hanem a szabályozás került előtérbe. Vidákovics szerint szinte minden kontinensen készül valamiféle szabályozás, igaz, sokszor egymásnak ellentmondó irányelvek alapján. Európában például 2020-ban jelent meg az első terv, ami leginkább a kriptovalutás pénzmosás felszámolása felé tenne lépéseket. Az erről szóló tervezetet várhatóan az elkövetkezendő egy-két évben fogadhatják el. Vidákovics szerint amennyiben sikerülne döntést hozni arról, milyen keretek között használhatók a valutákat, az már legitimizálná a piacot.
Emellé rengeteg edukációra lenne szükség. A szakértők szerint ugyanis komoly gondot jelent, hogy sokan bármiféle előképzettség nélkül kezdenek bele a kriptobizniszbe. Ennek hatására könnyedén dőlhetnek be az esetleges piaci manipulációnak, vagyis akkor adhatják el a vagyonukat, amikor pánikkeltés zajlik, és lenn van az árfolyam. Ezt pedig könnyedén használják ki a spekulásnok. A piac sajátossága továbbá, hogy a hagyományos pénzintézetekkel ellentétben semmiféle kárpótlásra nem számíthatnak a vesztesek, mindenki magára van utalva.
A blokklánc szakértő szerint éppen ezért is furcsa, hogy az Egyesült Államokban 258 milliárd dollárra perlik Elon Muskot, a SpaceX és a Tesla vezetőjét. A világ leggazdagabb emberét a Dogecoin elnevezésű kriptovaluta korábbi tulajdonosai azért citálják bíróságra, mert elmondásuk szerint Musk piaci manipulációt folytatott. Pinke szerint azonban
épp az a lényege a kriptobiznisznek, hogy mindenki magára van utalva.
Megoldás is lehet a kripto és a blokklánc
Míg a fejlett országok a kriptopiac korlátozásával vannak elfoglalva, több olyan fejlődő, szegényebb ország akad, ami épp a megoldást látja benne. Példa erre El Salvador, ahol tavaly ősztől hivatalosan elfogadott fizetőeszköz a bitcoin. A közép-amerikai ország után Afrikában is volt olyan kormány, amely meglátta a lehetőséget a nyilvánosságot kerülő, Satoshi Nakamoto álnéven futó rejtélyes feltaláló(k) találmányában, ugyanis már a Közép-Afrikai Köztársaság is hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint. Míg a világ többségét sokkolta a döntés, a kriptopiaci szakértők szerint ez a bezuhanó piac ellenére sem volt feltétlen rossz lépés.
Pinke Attila szerint nem kizárt, hogy az elkövetkező években trend lesz abból, hogy a szegényebb országok a bitcoin után nyúlnak. Mint mondta, ezeknek az államoknak ugyanis nincs sok vesztenivalójuk, tekintve, hogy hatalmas a kitettségük a külföldi, többségében amerikai pénzintézetek felé. El Salvador bankrendszerét például a lakosság 70 százaléka nem tudja igénybe venni, viszont amikor megérkezett a bitcoin, egy hónapon belül az állampolgárok 50 százaléka tudott tranzakciót kezdeményezni. Vidákovics szerint ugyanakkor ha egy ország hasonló döntést hoz, ahhoz muszáj, hogy megfelelő képzés párosuljon.
A kriptovaluták alapjául szolgáló blokklánc-technológiát sokkal szélesebb körben lehet majd hasznosítani a jövőben.
Ahogy arra már utaltunk, a blokklánc egy digitális rekordokból (blokkokból) álló lista, aminek minden eleme titkosított a tranzakciók során. Minden leellenőrzött rekord bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Ahogy a Computerworld megfogalmazta, a blokklánc olyan, mint egy gépjármű szervízkönyve: az autó élettörténetének minden fontos eseménye bekerül, csak itt egyáltalán nincs lehetőség hamisításra. Másképp megfogalmazva: a blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható és utólag nem módosítható.
Pinke szerint ezt a rendszert hamarosan a fuvarozásban, az egészségügyben, és még számos más területen is be lehet majd vetni. Mint mondta, a kripto csupán a marketingterméke az elmúlt évek legnagyobb áttörésének, ami maga a blokklánc.
Kapcsolódó
Minden nap hallasz róla, de fogalmad sincs, hogy micsoda: bemutatjuk az NFT-t
Egyre többször hallani a kriptopénzes körökben beindult befektetési módszerről, az NFT-ről, ezért összeszedtük, mit érdemes tudni róla.
