Sokan gondolják úgy, hogy a középkor az elfojtott szexualitás időszaka volt, ugyanakkor rengeteg a bizonyíték arra, hogy azért eleink sem fogták vissza magukat, ha nemiségről volt szó. Ilyen bizonyíték az a szöveg, amelyet egy osztrák kolostorban azonosítottak. A forrás azt igazolja, hogy a középkoriaknak igen élénk volt a fantáziájuk, amikor a szexről írtak - írja az IFLScience.
Az Osztrák Tudományos Akadémia a közelmúltban átfogó analízis alá vetette a Der
Rosendorn (A rózatövis) című vers újonnan felfedezett töredékét. A részlet két évszázaddal idősebb, mint az eddig ismert másolatok.
Bár elsőre a költemény nem feltétlenül tűnik izgalmasnak, valójában egy páratlan erotikus szatíráról van szó.
A Der Rosendorn egy szűz lány és hüvelye párbeszédét mutatja be, a vita arról szól, hogy melyik felet becsülik meg jobban a férfiak.
A veszekedés odáig fajul, hogy a fiatal nő és vaginája elválnak, hogy külön bizonyíthassák a maguk igazát.
A szakítás azonban katasztrófába fullad, a hüvelyt minden férfi kihasználja és meggyalázza, míg a nő egy csapat férfihez kerül, akik elnyomják. A történet végén a lány és hüvelye megegyeznek,
hogy mégiscsak jobb lesz együtt, a narrátor ekkor lép közbe, és szex segítségével hozza össze a feleket.
Christine Glassner, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa szerint a költemény okosan járja körül a kérdést, hogy egy személy elválasztható-e szexualitásától. Az újonnan
megtalált, 1,5 centiméter széles és 22 centiméter hosszú töredék a melki apátságban került elő. Bár csak néhány betűje olvasható, egy részletes elemzést követően a szakértők megállapították,
hogy ez az eddigi legkorábbi változata a Der Rosendornnak, a verzió a 13. század végén születhetett. A kutatók szerint az erotikus költeményt gyakran adhatták elő, de csak ritkán
írták le.
Kiemelt kép:
