Idan Dershowitz, a Potsdami Egyetem munkatársa szerint eredeti lehet az a bibliai szöveg, amelyet a 19. században hamisítványnak találtak - számol be a Live Science. A szakember nemrég megjelent tanulmányában azt írja, a forrás Mózes ötödik könyvének előfutára lehet, több kutató azonban szkeptikus az elmélettel kapcsolatban.
Mózes ötödik könyve Mózes beszédeiből áll, és olyan üzenetek, köztük a tízparancsolat és egyéb törvények olvashatók benne, amelyek Istentől származnak. A kutatók többsége szerint a szöveg 2700 éve keletkezett, a Dershowitz által bemutatott forrás viszont ennél jóval ősibb.
A vitatott szöveget paleohéber nyelven írták 16 bőrtöredékre. A leletet Moses Wilhelm Shapira, egy Jeruzsálemben tevékenykedő műkincskereskedő hozta Európába 1883-ban. Shapira először német szakértőknek mutatta meg az iratokat, akik arra jutottak, hogy a forrás hamisítvány. A kereskedő ezt követően a British Museumnak próbálta meg eladni a leletet, az intézmény ugyanakkor megerősítette, hogy a forrás nem eredeti.
Shapira egy évvel később öngyilkos lett, özvegye pedig egy Bernard Quaritch nevű könyvkereskedőnek adta el a tárgyat. Az eredeti lelet 1900 körül elveszett, de több másolata is fennmaradt.
Dershowitz úgy gondolja, hogy a szöveg nemcsak eredeti, hanem egyenesen Mózes ötödik könyvének elődje.
A szakember Mózes búcsúbeszédjeként hivatkozik a forrásra, az iratban az olvasható, hogy Mózes vezetésével, Isten parancsára miként foglalták el Szihón királyságát. A szöveg rövidebb Mózes ötödik könyvénél, de nagyjából ugyanazt a történetet mutatja be, és a tízparancsolatot is tartalmazza.
Dershowitz szerint az irat eredeti, ezt pedig több bizonyítékkal is alátámasztja. Mivel Shapira személyes feljegyzései alapján nem igazán értette a szöveget, feltételezhető, hogy nem hamisította a leletet. A forrást ráadásul hasonló módon találhatták meg, mint az 1940-es években a holt-tengeri tekercseket.
Dershowitz úgy véli, az iratban több olyan paleohéber kifejezés is előfordul, amelyeket a 19. században nem ismerhettek. Shapira elmondása alapján kifejezetten olcsón vásárolta meg a beduinoktól a leletet - nem valószínű, hogy a helyiek meghamisították a forrást, ha ilyen könnyen túladtak rajta.
A Live Science több szakembert is megkeresett a hipotézis kapcsán, a kutatók többsége kételkedik. Az egyik fő probléma az, hogy az eredeti szöveg nincs meg, így lehetetlen közvetlenül vizsgálni a dokumentum anyagát, ami perdöntő lehetne. Shapira az 1870-es években bizonyítottan több hamisított forrást is eladott, ami gyanakvásra ad okot.
