A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége a digitális tanrend eddigi tapasztalatai alapján tette közzé tanácsait az óvodáknak és az iskoláknak. Utóbbiakról azt írták, az átállással az iskolák egyik napról a másikra olyan házi feladatot kaptak, amelyet maguknak kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük, fejleszteniük.

Ez minden pedagógusra - még azokra is, akik jártasak a digitális eszközök használatában, a digitális módszerek alkalmazásában - komoly pluszfeladatot ró. Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.

Ezt a nehéz időszakot csak úgy lehet átvészelni, ha figyelembe veszik, hogy a családok életkörülménye, eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége különböző. Nem várható el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, az online jelenlétnek az eszközökön kívül is van költsége, miközben a járvány miatt több család anyagi helyzete bizonytalanná válik.

Nem várható el a folyamatos online jelenlét a tanulóktól, hiszen egy családban több gyermeket is érinthet a digitális oktatás, egyszerre nem biztos, hogy tudják az eszközöket használni, 10-12 órát pedig se tanár, se diák ne töltsön számítógép előtt, mert ártalmas.

Egy az egyben nincs online óra

Hírek szerint néhány szülő elégedetlen volt a digitális oktatás
szervezésével, azt szerette volna, ha órarend szerinti online órákat tartanának az iskolák. A Nemzeti Pedagógus Kar egyértelművé tette, senki sem gondolhatja, hogy az órarendi órák egy az egyben online megtarthatóak. Ahogy a digitális tankönyv sem egyenlő a tankönyv beszkennelésével, a digitális munkarend sem órák online tartását jelenti.

Más munkarendre kell áttérni, és nem tanítási órákat kell tartani. Bár sokan használják a Kréta-rendszer "házi feladat" funkcióját a feladatok elküldésére, ennek dokumentálására, most a tanítási órákat kell valójában a feladatok küldésével pótolni. Ha alkalmaz az iskola élő online jelenlétet biztosító eszközt, nem szabad az ismeret átadását csak erre koncentrálni. Gondolni kell azokra is, akik technikai hiányosság, hiba miatt nem, csak részben, vagy gyenge minőségben tudták követni így az órát.

Lehetőség szerint ne használjon az iskola többféle online platformot, próbáljon e tekintetben egységes lenni. Egyrészt nem mindenki rendelkezik egyforma technikai feltételekkel, másrészt ha egy család több gyermekének több pedagógus elvárása szerint kell különféle felületekre regisztrálnia, be- és kijelentkeznie, egy idő után könnyen követhetetlenné válhat a helyzet. Nem várható el, hogy egy tanuló azért regisztráljon egy közösségi oldalra, hogy a tananyagot megkapja. Ezek alkalmasak kapcsolattartásra, de annak sem lehetnek kizárólagos eszközei, mert a csatlakozás csak egyéni döntés lehet.

A tanulóknak sincs több ideje!

Az órarend nem feltétlenül tartható, nem is feltétlenül tartandó, a pedagógus ne küldjön ötletszerűen bármikor újabb és újabb feladatokat, főleg ne akkor, amikor egyébként sem lenne tanítás. A tanár ne telepedjen rá a tanuló, a család egész napjára, digitális munkarendben is legyen kezdete és vége az iskolai napnak!

A tanulóknak szabadidőre, kikapcsolódásra, mozgásra is szükségük van, a szülőknek pedig nincs iskola! Ha muszáj igénybe venni a szülők segítségét (pl. a kicsiknél), tekintettel kell lenni idejük, munkabírásuk végességére, arra, hogy a szülő nem pedagógus.

Ahogy a pedagógusnak sincs több szabadideje amiatt, hogy digitális oktatásra állt át, a tanulónak sincs, hiba még több feladatot, még több tananyagot adni a tanulóknak.

Különösen fontos annak megértése, hogy a tananyag nem cél, hanem eszköz. A tanítás nem a tananyag memorizáltatását jelenti, hanem a tananyag révén történő képeségfejlesztést, így szakítani kell azzal a sémával, hogy a tanár feladja, a tanuló megtanulja, a tanár kikérdezi a tananyagot.

Csapatjáték kell, nem egyéni hős

Fontos, hogy a pedagógusok, a nevelőtestületek tagjaként, támogassák egymást, megosszák ötleteiket, tapasztalataikat. A tanároknak sem szabad megfeledkezniük arról, hogy nem csak az ő tantárgyuk létezik. Az egyes tantárgyak a pedagógiai program részeként egymást kiegészítve, támogatva, egységes egészként szolgálják a tanulók képességfejlesztését. Az általános iskola, de még a középiskola sem egyetem, nem egy-egy diszciplína elsajátíttatása, hanem a komplex személyiségfejlesztés a feladata.

Nagyon fontos a szakma egysége. Tudni kell a közösség tagjaként, a közösség saját elfogadott szabályai és egységes eljárásai szerint dolgozni ebben a munkarendben is. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy amit egy tanár vállal a tanulók, szülők felé, abból könnyen elvárás lehet a többi pedagógus felé is. Szép dolog az egyéni hősiesség, de egy tanár csak olyasmit vállaljon, ami a nevelőtestület minden tagjától elvárható.

Senkinek sem kell napi 24 órában pedagógusnak lennie. Meg kell teremteni a munka kereteit, a digitális munkarendben is kell hogy legyen kezdete és vége a munkaidőnek. Nagyon fontos a folyamatos kapcsolattartás, a kommunikáció, de nem kell bármikor válaszolni egy üzenetre, nem kell bármikor fölvenni a telefont. Meg kell teremteni a kapcsolattartás kereteit is.

A tanár is ember (szülő és gyerek is)

A tanároknak nincs, és nem is lesz több szabadideje a digitális munkarendben. El kell végezniük eddigi feladataikat, azt is ki kell találniuk, hogy ezt hogyan tegyék, ráadásul sokkal időigényesebb, bonyolultabb a visszacsatolás is. Sok tanárnak ezen felül idős rokonairól is gondoskodnia kell, szülőként egyszerre két szerepben is helyt kell állnia a digitális munkarendben. Ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha tudnak szünetet tartani, ha tudnak minőségi időt tölteni önmagukkal és szeretteikkel.

Ez sokkal fontosabb, mint egy jól megszerkesztett digitális óravázlat!

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége bízik benne, hogy a tanulók, a szülők és a pedagógusok türelmes és kitartó együttműködése átsegíti a magyar köznevelést ezen a válságos időszakon, a veszély elmúltával pedig új pedagógiai szemlélettel, új módszerekkel megerősödve folytathatják a közös munkát.

Korábban Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a távoktatásról azt mondta, általános a boldogság, a tanárok felzárkóztak a feladathoz, jól működik a KRÉTA-rendszer, a Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését pedig azért nem halasztják el,

mert a tanároknak úgyis több lett most a szabadidejük a felkészülésre.

A hírek szerint ugyanakkor a tankerületek továbbra is szigorúan elszámoltatják az iskolákat, hogy azok ellenőrizzék a pedagógusokat. Külön jelentést kell készíteni az otthonról elvégzett munkáról.