A pedagógus szakszervezetek az Európai Unióhoz fordulnak a szerintük rossz rendszer miatt.
Szeptembertől évente ellenőrizné a pedagógusok munkáját az Orbán-kormány – írja a Népszava, de hozzáteszik, hogy a "próbaüzemet" már februártól bevezetik.
Korábban mi is írtunk a tervezetről, ami szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell. Egy korábbi változat szerint a legjobban teljesítő 20 százalék plusz pénzt kapott volna, a legrosszabbak fizetéséből viszont elvennének.
Az újabb változatban ezen módosítottak, átlag felett azok teljesítenek, akik a legjobb 25 százalékba, átlag alatt pedig azok, akik az alsó 25 százalékba kerülnek. A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük (30 pont), valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket (70 pont). Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem – írja a lap.
A koncepcióban általános elvárásokat is megfogalmaztak a tanárokkal, igazgatókkal szemben, ám a korábbihoz képest ezen is finomítottak, például
Ugyanakkor megmaradt az a rész, ami szerint az intézményvezető teljesítménycéljainak illeszkednie kell a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.
A pedagógus szakszervezetek (PSZ, PDSZ) továbbra is tiltakoznak az ellen, hogy egyes dolgozóktól pénzt vonjanak el, amit az átlag felettiek jutalmazására fordítsanak. Szerintük ez feszültségeket okozhat a tantestületekben, egymás ellen fordíthatja a pedagógusokat.
Éppen ezért levelet írtak az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.
Az érdekképviseletek azt kérik, az Európai Bizottság és a Parlament „vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a magyar kormány uniós támogatásokból ne vezethessen be olyan teljesítményértékelési rendszert és olyan bérezést (béreltérítést), amely tovább rontaná a magyar közoktatás már eddig is siralmas állapotát”.
