Önmagában is nagyon komoly humanitárius krízist eredményezett, hogy az afganisztáni tálib lázadók átvették a hatalmat az országban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának becslései szerint csak év eleje óta 400 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát a fegyveres összetűzések miatt, de ez a szám a megszállás miatt rövid időn belül több millióra is duzzadhat.
Az afgán krízissel kapcsolatban ugyanakkor jóval kevesebb szó esik róla, mégis legalább annyira fontos, hogy a koronavírus-járvány visszaszorításáért tett erőfeszítéseket is nagyban befolyásolhatja a tálibok akciója.
Afganisztánban megközelítőleg 40 millióan élnek, de - egyebek mellett - épp a konfliktus miatt rendkívül kevesen vették fel a koronavírus elleni védőoltást az országban. Ez mostanáig nem rontott drámaian a statisztikákon, de azzal, hogy tömegek kezdték elhagyni az országot és ilyen körülmények között lehetetlen betartani a higiéniás előírásokat, akár újabb lokális hullám jelenhet meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) máris rendkívüli aggodalmának adott hangot a kialakult helyzet miatt, és nem csupán azért, mert az életüket mentő afgánok tízezrei kaphatják el a betegséget, hanem azért is, mert visszahurcolhatják a vírust más országokba.
Háborúban nincs elővigyázatosság
Az egész világ döbbenten figyeli az Afganisztánból érkező képsorokat és tudósításokat az elmúlt napokban. A tálibok előretörésével sok afgánnak nem igazán maradt más választása, mint menekülni, de a szomszédos országok lezárták határaikat, a kabuli repülőtéren pedig annyian gyűltek össze, hogy képtelenség volt egyik napról a másikra biztonságos helyre szállítani őket. Volt, akinek egy gép futóművében találtak rá a holttestére, napvilágot látott olyan felvétel is, amelyen az látszik, hogy legkevesebb 640-en zsúfolódtak össze egy amerikai teherszállító repülőn, a nők pedig a szögesdrót kerítésen dobják át gyermekeiket.
Mivel megannyi afgán közvetlen életveszélyben érzi magát, nyilván nem igazán érdekli, hogy egy világjárvány közepén vagyunk. A kézzel fogható fenyegetés számukra most nem egy láthatatlan vírus, hanem a fegyveres tálibok serege.
Ennek nyomán értelemszerűen semmilyen betartható intézkedés nincs, amely a vírus elleni védekezést szolgálná. Az afgánok tulajdonképpen átlagos teljesítménnyel kezelték eddig a járványt: 2020. január 3. és 2021. augusztus 16. között 152 142 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak és 7025 ember hunyt el a betegségben, ami lakosságarányosan nem kiugróan rossz statisztika. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ezek a hivatalos statisztikák és a valóság ennél árnyaltabb lehet, ám pontosan nem megismerhető az erőforrások hiánya miatt.
Ennél viszont a jelenlegi körülményeket tekintve jóval aggasztóbb, hogy az augusztus 10-i adatok szerint bár 1 809 517 vakcinát beadtak már az országban, a lakosság mindössze 0.6 százaléka vette fel az adott oltóanyag minden szükséges dózisát. Meglehet, hogy a legtöbben azok közül, akik egy adagon már túl vannak, a másodikat nem fogják tudni időben felvenni.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a tálibok még Kabul bevétele előtt nemes egyszerűséggel betiltották a vakcinákat Paktia tartományban. A kórházakban kifüggesztett papírokon figyelmeztettek: tilos bárkinek beadni az oltást. Nem kizárt, hogy amint a konfliktus lecsendesedik, ezt az egész országban általánossá teszik majd.
A delta variáns köszönheti szépen
Afganisztánban a legjelentősebb járványhullám idén nyár elején volt, júniusban a napi új esetek száma meghaladta a kétezret, de augusztusra ez a szám száz körül stabilizálódott.
Az eredetileg Indiában azonosított delta variáns jóval gyorsabban terjed, az átoltottságban élen járó fejlett országoknak is komoly fejfájást okoz, elég csak Izraelre gondolni, és egy menekültáradatnál aligha létezik jobb táptalaj a mutánsnak. Ha tömegek indulnak meg együtt, akkor elég lehet csupán néhány fertőzött is ahhoz, hogy gócpont alakuljon ki.
A probléma ráadásul túlmutat azon, hogy a körülmények miatt képtelenség betartani a higiéniai előírásokat, hiszen megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem tudnak jutni a menekülni kényszerülő afgánok. A tálibok betörése miatt a nemzetközi segélyszervezetek ellátásai is akadoznak, nagyon nehéz napok óta bármit is bejuttatni az országba, nemhogy ellátni például egy súlyos állapotba kerülő covidos beteget.
A WHO az utóbbi időszakban többször is kritizálta a gazdag országokat, amiért a harmadik oltás felvételét szorgalmazzák a lakosság körében, miközben a szegényebb régiókban még csak hírből hallottak a vakcinákról az emberek. A szakértők szerint addig nem lehet véget vetni a járványnak, míg mindenhol mindenhol nem sikerült megfékezni azt.
Koronavírus
Az oltatlanok járványa zajlik a horvát egészségügyi miniszter szerint
Horvátországban június óta Covidban meghaltak 80 százaléka nem volt beoltva.
Az oltatlanok közül szedi áldozatait a koronavírus Romániában
A Szputnyikkal is oltó Törökország és Észak-Macedónia oltási igazolványait is elfogadja az EU
Tarik Jasarevic, a szervezet szóvivője kedden rendkívüli aggodalmának adott hangot, a koronavírus ugyanis ebben a helyzetben pillanatokon belül kontrollálatlanul elkezdhet majd terjedni az afgán menekültek között.
Ez tragédiát is szülhet, mert az otthonukat elhagyni kényszerülők között rengeteg a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó idős, akik jelen állás szerint tényleg nem fognak tudni időben ellátni. Az szinte esélytelen, hogy bárkit lélegeztetőgép tartson életben, de sokszor még csak orvos sem fogja tudni őket megvizsgálni, még a mintavétel is hiú ábrándnak tűnik.
Kapcsolódó
Visszatér a középkor Afganisztánban, vagy a tálibok megváltoztak?
Az afgán kormány kártyavárként omlott össze vasárnapra, az államfő valószínűleg Tádzsikisztánba menekült, a tálibok bevonultak a fővárosba. Mi lesz most Afganisztánban, és mire számíthat a világ a fundamentalista szervezettől az elkövetkező időben?
