Két éve történt a tizenhét halálos áldozattal járó veronai buszbaleset. Bár Olaszországban már folyik a büntetőper hat vádlott, köztük a busz magyar sofőrje ellen, itthon csak nemrég jutott el a rendőrség az első gyanúsítotti kihallgatásig. Az ügyészség tájékoztatása szerint a meggyanúsított háziorvos bár tudott az autóbuszvezető alvászavaráról, mégsem végezte el soron kívül a férfi egészségügyi alkalmassági vizsgálatát.

A tavalyi évfordulón két hozzátartozóval beszélgettünk arról, hogyan próbálják meg feldolgozni a feldolgozhatatlant. Egyikük Szendrei Endre, aki az unokahúgát veszítette el a balesetben. A nyomozás részleteivel kapcsolatban talán ő van a leginkább képben a gyászolók közül. Visszahallja, hogy kezd terhes lenni mind a politika, mind néhány más hozzátartozó számára, de úgy érzi, ha ő és néhány szülő nem hívja fel a figyelmet a balesettel kapcsolatos tényekre, és nem tartja napirenden a témát, akkor elsikkadnak fontos dolgok. Ezúttal a magyar és az olaszországi nyomozás részleteiről, felelősségvállalásról és felelősségre vonásról beszélgettünk vele.

Súlyos betegséggel küzdött a sofőr

Olaszországban vizsgálják a 2017. januári baleset körülményeit, a tragédia pillanatait, a magyar hatóságok pedig az indulás előtti időszakot, a balesetet megelőző körülbelül két évet elemzik.

Azt látjuk, hogy az olaszországi eljárás legfontosabb szála a kártérítés. Az autópálya-fenntartó alkalmazottainak felelősségéből adódó károk enyhítésére mindent elkövetnek a vádlottak ügyvédei, úgy tűnik, odakint ez fontosabb, mint a baleset okainak kivizsgálása

- mondja Szendrei Endre, aki jelen volt mindkét veronai tárgyaláson. A perben közel száz vádló van, köztük túlélők és hozzátartozók. Az első tárgyaláson beadták az ügyvédek megbízásait és a kártérítési igényeiket.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Szendrei Endre úgy tudja, az olaszországi vádiratban a sofőr hirtelen elalvása szerepel a baleset okaként, de azt, hogy ezt mi okozta, egyelőre nem tisztázták a hatóságok.

Sok hír szólt már a sofőr, V. János alvászavaráról, de annak súlyosságáról eddig keveset lehetett tudni. A szakértői véleményből - amelyet a hozzátartozók képviselői megkaptak - kiderül, hogy akár húsz éve is szenvedhetett ebben a betegségben.

Évek óta olyan állapotban vezetett, hogy bármikor bekövetkezhetett volna ez a baleset. V. János az egyik útja során megismerkedett egy orvossal, akitől megkérdezte, lehet-e valamit tenni az ellen, hogy álmában horkol, fuldokol, kapkodja a levegőt. Ez az orvos írt neki egy beutalót, és 2016-ban kivizsgáltatta magát. Megdöbbentő eredmények derültek ki, az élete forgott kockán

- állítja Szendrei a szakértői vélemény alapján.

Eszerint a garatelzáródás átlagos mennyisége súlyosnak, V. János ébredési indexe kórosnak minősült, a legalacsonyabb véroxigénszintje 49 százalék volt, noha az átlag 82-90 alá nem mehet. Vagyis a sofőr alvása nem volt folyamatos, emiatt állandó, erős, nappali alváskésztetés alakult ki nála. A szakorvos véleménye szerint éjszakai állapota az egészségére is káros volt. V. János ezek után kezelést kapott, majd egy vezetői engedélyt.

Viszont az engedélyt nem az erre jogosult orvostól kapta meg, ráadásul korábban is kapta kézhez, mint kellett volna

- mondja Szendrei Endre.

A sofőrt Magyarországon nem vonhatják felelősségre, miután az olasz hatóságok már meggyanúsították. Ezt Szendreiék nem különösebben bánják, mivel Olaszországban magasabbak a büntetési tételek. Szendrei Endre eddig egyszer találkozott vele, V. János akkor azt mondta, hogy már nem áll a balesetet szenvedő buszt üzemeltető Pizolit Kft. alkalmazásában.

Budapest, 2017. január 23. Résztvevõk a veronai buszbaleset áldozatairól tartott megemlékezésen a nemzeti gyásznapon a fõvárosi Flórián téren található közlekedési balesetben elhunytak emlékmûvénél 2017. január 23-án. Január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében balesetet szenvedett egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott. MTI Fotó: Balogh ZoltánRésztvevők a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére tartott megemlékezésen a Flórián téren található közlekedési balesetben elhunytak emlékművénél 2017. január 23-ánFotó: Balogh Zoltán

Tömegszerencsétlenségből veszélyeztetés

Magyarországon eddig egy műszaki igazságügyi, illetve egy igazságügyi orvosi szakértői vélemény készült a veronai baleset okairól. A gyanú jelenleg foglalkozás körében elkövetett gondatlanságból okozott veszélyeztetés, noha az ügyészség eredetileg a nagyobb büntetési tétellel járó minősített esetet, a tömegszerencsétlenség okozását vizsgálta.

A magyarországi szakértői vélemény ugyan feltárja a sorozatos kötelezettségszegéseket és szabálytalanságokat, de nem mondja ki, hogy ezek összefüggésben vannak a tragédiával. Ezért készülnek arra, hogy más szakértőket is bevonnak majd. Szendrei Endre példát is mond a szerinte nem kellően feltárt részletekre:

Sokan kérdezik, miért térünk vissza mindig a pót-üzemanyagtartály kérdésére, amikor az fel sem robbant. Valóban nem gyulladt ki, viszont ha az nincsen az autóbuszban szabálytalanul beépítve, akkor teljesen másképpen lett volna megtervezve az út. Vagyis ha nincs póttartály, és a két sima tartállyal kell megoldani az utat, elképzelhető, hogy nincs 380 liter üzemanyag a felrobbant tartályban, és akkor akár az is elképzelhető, hogy nem pillanatok alatt gyullad ki a busz, és nem lesznek ekkora lángok. Ezért gondolom, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy póttankkal indult el a busz.

Szendrei a magyar igazságszolgáltatásban nem hisz, azt szeretnék, ha Czakó Tibort a Pizolit Kft. ügyvezetőjét is Olaszországban vádolnák meg. Ez abban az esetben lehetséges, ha kiderül, hogy összefüggés van a tragédia bekövetkezte és a busz üzemeltetése között. Szendrei azért is csalódott, mert úgy érzi, nagyon kevés segítséget kapnak, a Nemzeti Nyomozó Irodától ritkán érkezik válasz, az ügyészségtől soha.

Velünk szemben mindenki betartja a szabályokat, de mással nem ilyen szigorúak. A Pizolit Kft.-t miért nem függesztik fel? A nyomozás kiderítette, hogy a társág összes buszát engedély nélkül alakították át, mégsem történt semmi. A szakértő véleményben a közokirat-hamisítás alapos gyanúja is szerepel, mégsem emeltek vádat ezzel kapcsolatban, ehelyett a Pizolit egy közbeszerzést nyert.

V. János új jogosítványa a legjobb példa arra szerinte, hogy itthon nem mennek megfelelően a dolgok.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Amikor Olaszországban voltunk, a kinti nyomozó megkérdezte, hogy V. János valóban vezet-e. Mondtuk neki, hogy sajtóértesülések szerint igen, majd odament egy szekrényhez és kivette V. jogosítványát. Érdeklődött, hogy ez nálunk hogy működik. V. nekem később személyesen bevallotta, hogy besétált az okmányirodába, közölte, hogy elveszítette a veronai buszbalesetben a jogosítványát, majd kapott egy újat. Azt persze nem mondta, hogy ő vezette a buszt. De miért nem vonták be a jogosítványát?

Szendrei a baleset után azt remélte, gyorsabban halad majd a nyomozás. Azt ugyanis az olasz hatóságok már 2017 májusában lezárták, Magyarországon viszont - bár a szakértői vélemények 2017 augusztusában elkészültek - azóta sem történt vádemelés. Szendrei Endre ezek után a felelősségre vonásban sem hisz.

Ebben az országban bármi lehet kiemelt ügy - ez miért nem lehet az? A magyar hatóság szerint az miért nem probléma, hogy egy autóbusz úgy indul el egy ilyen útra, hogy nem teljesíti az előírásokat? A buszban nem volt részecskeszűrő, ezt Czakó Tibor maga mondta el a tanúvallomásában. A szakértői véleményben az is benne van, hogy amikor a buszt vizsgáztatták, olyan mérési eredmények alapján adták meg a külföldi utakon való részvételi engedélyt, amit meghamisítottak. A Pizolit Kft. végezte a vizsgálatot, és olyan eredményt írt le, amihez nincs szoftvere, tehát nem is tudja megmérni. Ez alapján helyezték forgalomba a buszt.

Szerinte közvetlen kormányzati felelősségre utal, hogy a baleset után a kormány rögtön megváltoztatta a közoktatási törvényt úgy, hogy a külföldi iskolai utakkal kapcsolatban a fenntartót kártérítési felelősség nem terhelheti. Felidézi azt is, hogy Balog Zoltán miniszter úgy nyilatkozott, az olaszországi kirándulás nem iskolai rendezvény volt - noha az autóbusz Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által megrendezett sítáborból tartott hazafelé. Közben hoztak egy olyan döntést, hogy a hasonló utakon igénybe vett jármű legfeljebb 13 éves lehet.

Mutatok olyan 9 éves buszt, amire ember nem száll fel.

- mondja erre Szendrei.

Kijelentései miatt sok bírálatot kap, az pedig már a sajátos médiaviszonyokat tükrözi, hogy a Mokkában lekeverik a hozzátartozókat, amikor kormánykritikát fogalmaznak meg.

Van olyan hozzátartozó, aki úgy gondolja, hogy nekem semmi dolgom ebben az ügyben, mert nem a gyerekem halt meg a balesetben. Nekem is van gyerekem és unokám, és nem akarom, hogy ez történjen vele. Egy iskola által szervezett út kihatással van a szülők éberségére. A szülők azt gondolják, hogy itt millió szabályt kell betartani, a gyerekük nem ülhet fel egy olyan buszra, amin póttank van, amit egy beteg sofőr vezet, és minden szükséges engedéllyel rendelkezik a szervező.

Budapest, 2017. január 21. Mécsesek égnek az elõzõ este történt buszbaleset áldozatainak emlékére a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium elõtt 2017. január 21-én. Egy, az iskola diákjait szállító, Franciaországból hazafelé tartó autóbusz az észak-olaszországi A4-es autópályán egy veronai csomópontnál balesetet szenvedett, majd kigyulladt. Tizenhat középiskolás diák életét vesztette, huszonhatan megsérültek. MTI Fotó: Marjai JánosMécsesek égnek a buszbaleset áldozatainak emlékére a Szinyei Merse Pál Gimnázium előtt 2017. január 21-én.
Fotó: Marjai János / MTI
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!