Néhány hete meglepő hír futott végig a magyar művészeti világon: a Magyar Nemzeti Bank 667 millió forintnyi közpénzért rendelt két szoborcsoportot: az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szobrásza, a falécek egymáshoz rögzítéséből főleg állatalakokat készítő Szőke Gábor Miklós 197 millió forintért egy - tőzsdei elemzésekben használt gyertyadiagramokból felépülő - harcoló medve-bika szobrot, egy harmincméteres ezüst színű felhőből kiugró kilenc óriási aranyszínű oroszlánt ábrázoló alkotást pedig 470 millióért készíthet el.
A Magyar Telekom korábbi, sok áttéten keresztül a jegybank egyik alapítványához került, kalandos történelmű irodaépülete elé, illetve annak aulájába tervezett, témaválasztását tekintve nem egyedülálló - a világ számos tőzsdei épülete előtt állnak támadó vagy harcoló állatok szobrai - alkotásoknak 2021 májusig kell elkészülniük, így jövő nyáron minden bizonnyal felavatják azokat.
Kétharmad milliárd
A 444 szerint ennyiből született meg például gróf Andrássy Gyulának a Kossuth téren felállított, talapzatával együtt tizenegy méter magas, két jókora domborművet is magán hordó bronz lovasszobra - Zala György alig negyven év után eltávolított, bronz részeivel a Sztálin-szobor megszületéséhez hozzájáruló 1906-os munkájának másolata.
A Magyar Narancs egy 2013-as anyaga szerint mindennek ára ugyanakkor csak 440 millió forint volt. Mélyi József művészettörténész ekkor így nyilatkozott: "440 millió forintból két világhírű alkotó köztéri művét lehetne felállítani Budapesten, de hasznosabb lenne az is, ha múzeumok részére vásárolnának az összegből műtárgyakat. A művészettörténész becslése szerint anyagtól függően 10-20 átlagos köztéri szobrot is el lehetne készíttetni ebből, bár úgy véli, ennek lenne a legkevesebb értelme."
A szobrokra az MNB-Ingatlan Kft. nem írt ki pályázatot, így a megrendelés egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásával huppant Szőke és népes csapata ölébe, aki a leírás szerint
a két állatalakot háromdimenziós tőzsdei grafikonokat idéző, függőleges fémhasábok együtteseként, a felhőből kiugró oroszlánokat pedig pénzérmékre emlékeztető rozsdamentes acélkorongok ezreiből állítja majd össze
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2010-ben végzett, Geszti Péter által azonban már diákként felfedezett Szőkének nem ez az egyetlen, kormányközeli körökhöz kapcsolódó megrendelése, hiszen a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben - de főleg az elmúlt néhány évben - szörnyű szobrokkal telerakott ország számos pontján bukkantak fel a sokszor ideiglenes munkái, amelyeket végignézve az embernek az az érzése támad, hogy Szőke azon kortárs művészek sorát gyarapítja, akik
egy korrekt ötletre ülve hosszú éveken át újra és újra ugyanazt - a jelentést sokszor egyáltalán nem hordozó - munkát adják el, csak mindig kicsit másképpen becsomagolva.
És hogy ne váljon túl hamar unalmassá a dolog, időnként néhány divatos címkét, így a környezettudatosságot vagy épp a jótékonyságot is ráragasztja, ezzel próbálva legitimálni az egyre kevesebb energiabefektetést igénylő profitorientáltságot.
Harmadrendű szobrok tömegei árasztották el az országot
Az elmúlt két évtizedben egyre több helyen ütközhetünk furcsa alkotásokba. Összegyűjtöttük őket.
Tökéletes példák erre az év közben elkészült művek megmaradt faanyagából a kezdetek óta születő, különböző méretű karácsonyfák, amiknél az első években még hihetően sikerült kijátszani a környezetvédelem- és az egyedi termék-kártyát, hiszen az alacsony számban készülő példányokból nyilván nem kell minden évben újat vásárolni, a kivágott fenyőktől viszolygók számára pedig a műfenyő jó alternatívájának tűnt, amit az alkotó szerint akár egész évben is a nappaliban tarthatnak.
Az ötlet 2019-ben jutott a csúcsra, ekkor jelent meg ugyanis a Városháza Parkban lévő karácsonyi vasáron a Hiperfa, aminél ha hat ember egyszerre állt rá a fa melletti dobogókra, akkor zene és fényfestés indult, némiképp szájbarágósan hirdetve, hogy az ünnepi rohanásban az együttlét a legnagyobb érték.
A művészet sokszor persze elválaszthatatlan az üzlettől, így vállalkozásként értékelve ezek az ötletek tökéletesen működőképesek, a köztéri munkák sorát végignézve azonban az is egyértelművé válik, hogy Szőke úgy érzi: a fejlődésnek vagy legalább a minimális vérfrissítésnek egyáltalán nincs helye a művészetében, habár a Ferencváros új otthona, a Groupama Aréna elé tervezett sasszobor (2014) és az ezzel egyidőben Nyizsnyij Novgorodban (Győr testvérvárosában) kihelyezett szarvasa óta a műveihez már nem csak fát, de rozsdamentes acélt is használ, noha a munkásságát továbbra sem bonthatjuk különböző korszakokra.
Ennek köszönhetően jutott az első amerikai megrendeléséhez is: az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapatának új stadionja, a Mercedes Benz Stadium előtt a megnyitás évében, 2017-ben jelent meg a futball-labda helyett tojáslabdába kapaszkodó, húszméteres szárnyfesztávolságú sólyom, amit a következő évben az egyetemi bajnokság, 2019-ben pedig a Super Bowl-ra érkezők is alaposan megnézhettek maguknak, talán azt gondolva, hogy egy egyedi alkotást néznek, pedig a budapesti és a tengerentúli munka terveinek létrejötte közti időt biztosan nem a folyamatos tervezési fázis töltötte ki.
A művész köztéri szobrait végignézve is ugyanerre a megállapításra juthatunk, hiszen alkotói pályájának ezt a részét egy óbudai irodaház mellé helyezett bikával és tehénnel - ezekhez három évvel később az egyik szomszédos épület elé került zöld ló, illetve szerelmes lovak is csatlakoztak -, egy már lebontott belvárosi kocsmahomlokzattal, valamint a Doboz nevű szórakozóhely díszeivel (King Kong, Kutya, Octopus) indító Szőke nem csak a magyar művészet kommersz fősodrának közelébe jutott, de egyenesen a kormányközeli köröknek köszönhetően került a szcéna csúcsának közelébe.
A már említett óbudai irodaház ugyanis a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. otthona, szomszédja pedig az MTVA részeként működő Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. otthona.
Garancsit "egy hegymászótúra óta kötélbarátság fűzi Orbán Viktorhoz, de a miniszterelnökkel mint magánemberrel nincsen üzleti kapcsolata" - mesélte a Figyelőnek öt éve maga a milliárdos, aki 2018-ban egyrészt szívességből reptette a kormányfőt saját csapata, a Vidi egyik meccsére, másfelől hosszú évek óta élvezi a kabinettől kapott kitüntetett figyelmet.
Marketológia
A kormány a céget olyan sokmilliárdos beruházásokkal ajándékozta meg, mint a székesfehérvári, 25,7 milliárdos csarnok, a debreceni BMW-gyár építését előkészítő 22 milliárdos beruházás, az új budapesti kézilabdacsarnok közel 100 milliárdot felemésztő építése, a MOME bővítése vagy épp a Párisi udvar-projekt.
A Market 2018-ban 138, 2019-ben pedig 188 milliárd forintos forgalmat ért el, Garancsi pedig a 14. helyet szerezte meg a leggazdagabb magyarok listáján, köszönhetően többek között a nyilvánvalóan erős hátszéllel működő építőipari birodalmának, illetve az online pénztárgépeknek az adóhatósággal való összekötésében élen járó vállalatának, a Mobil Adat Holdingnak.
De ugorjunk vissza Szőkére, hiszen 2011-ben saját kutyája ihlette dobermannjai előbb a Műcsarnok, majd az Erzsébet téri autóbuszpályaudvarból lett Design Terminal mellett tűntek fel, innen pedig már nem volt visszaút: a 2011-es Design Héten való bemutatkozása (szürkemarha), illetve a Szigeten feltűnt szobrai után az ország, illetve a világ egyre több pontján bukkantak fel a sokszor csak pár napra felállított alkotások. Előbb a Vasas új edzőcsarnoka kapott Vörös lovat (2012), majd sorban jelentkeztek be a különböző intézmények (köztük óvodák, valamint a Szentendrei Skanzen), illetve települések, hogy náluk is álljon egy falécekből készülő installáció.
A Market sem vette le a szemét az alkotóról, így számos új beruházásukhoz adtak ajándékba egy SZGM-művet,
nyilvánvalóan nem csak reklámfelülethez, de profithoz is juttatva az alkotót.
Így született meg például a szolnoki vízilabda aréna pelikánja (2013), vagy a Tisza-tavi ökocentrum harcsája (2012). Ezt követte a Hello Wooddal közösen készített, ideiglenes veszprémi Oktatás hintája, ami az oldalán lévő számmal a sikeres oktatási fejlesztések számát mutatta, a hinta funkció pedig arra utalt, hogy a tanulás igenis lehet szórakozás. Néhány munkája több helyszínen is megjelent, illetve költözött: a 2014-as Szigeten debütált Unikornis előbb a kazincbarcikai Colorcity Fesztivál alkalmából, egy sárkánnyal együtt a vidéki városba költözött, 2015-ben pedig a Sziget bejáratánál tűnt fel.
A Ferencváros a sassal egyidőben egy fából készült kistestvért is kapott a közeli sporttelepére, egy dobermannfej pedig a Budapest Park közepén tűnt fel, Szőke pedig ugyanebben az évben elkészítette az első állandó külföldi munkáját, a keleti nyitás jegyében - a magyar tiszteletbeli konzul ajándékaként - Nyizsnyij Novgorodban kihelyezett ötméteres acélszarvast (2014), amit 2015-ben a felvidéki Somorja lóversenypályája előtt a világ legnagyobb lószobra, majd a moszkvai Gorkij parkban a köré épített fabarlang leégetésével átadott, a Magyar Kulturális Napok részeként az orosz fővárosba került tavaszköszöntő medvéje és komondora (2016) követett.
A külföldi kezdetek
Megelőzte mindezt a Smithsonian Folklife Festival Magyar örökség - Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogramra készült puli (2013), valamint a harmadik legnagyobb orosz acélgyárnak is otthont adó Viksza Art Ovrag New Culture Festival nevű eseménysorozatára készült unikornis, ezek azonban csak rövid ideig voltak láthatók, de a művész saját honlapja szerint mindemellett Gstaadban, Milánóban, Rómában, Münchenben, Bécsben, Zágrábban, Nagyváradon és a világ számos más városában helyezett már el szobrokat.
Hazai megbízásai ezzel persze távolról sem szűntek meg, sőt, a terveket számos munkatársa segítségével a Csepel Művek területén lévő stúdiójában megvalósító művész még nagyobb fokozatra kapcsolt: a Sziget Fesztivál és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előtt feltűnő állatai után a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megszületett a köveskáli Csodaszarvas (2016), a vizes vébére állított városligeti halraj (2017) illetve az ugyanerre az alkalomra készülő másik öt állatalak, a Siófoki Kézilabda Club női csapatának új kabalaállatává vált Hópárduc (2018), a Clark Ádám téren a Market közreműködésével megszületett Hotel Clark lobbyjának oroszlánfeje (2018).
A Várkert Bazár Ybl Miklós tervezte egykori Szivattyúházának 2018-as felújítása után éppen megnyitott Ybl Budai Kreatív Ház Félúton címmel életmű-kiállítással hódolt a hatalom által felemelt művész előtt, így néhány hétre nemcsak a neoreneszánsz műemléképület belső terét, de a szűkebb környezetét is kisebb-nagyobb munkái lepték el - köztük a ma is látható Ugró oroszlán (2018).
A kiállításról az Élet és Irodalom hasábjain György Péter írt kritikát, benne számtalan fontos gondolattal:
"Szőke honlapján az atlantai Mercedes Benz stadion előtt álló, nagy méretű sólyommal hivalkodik, s nem az FTC stadion előtt álló sassal, ami jelzi, hogy racionalitása hibátlan, pontosan látja, hogy szobrászatinak tűnő ipari tevékenysége egy szűk közegben érvényesíthető, s munkái valójában - épp úgy, mint a drága autók - egy sorozat némiképp individualizált darabjai. Ehhez képest örömtelinek mondható, hogy jelen kiállítása nem termékbemutató, hanem egyedi műveket állít ki, Szőke magánmitológiáját, amelynek centrumában a Dante névre hallgatott dobermann kutyájának emlékezete áll. Akár még ez is rendben lenne, ha az emléknyom a nárcisztikus ego kiélésen túl bármit is jelentene.
Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Szőke feltétlen elismeréssel adózik önmagának, s nem várja meg az utókor ítéletét. Nem sokat tart a modern művészet mestereinek kétségeiről, folyamatos önvizsgálatukról. Korunk embere ő, akinek munkásságán halvány emléknyomot sem hagyott Moore vagy Giacometti, vagy Kerényi Jenő, Somogyi József munkássága. De miért is lenne így: hiszen Szőke állatokkal foglalkozik, s attól tartok, hogy másként teszi ezt, mint az 1956-os forradalomban való részvételéért halálra ítélt, végül felmentett író, a nagyszerű Gáli József, akinek kötetcímét érdemes felidézni: Elmondom az életedet állatokban. Bárcsak ezt tette volna Szőke is.
Ő azonban nem az élete, hanem az egója felidézésének szentelte első nagy kiállítását. Bemutatja gyerekkori rajzait, ami azért megérne egy-két keresetlen szót, de mindez magáért beszél. S aztán összerakott valamiféle neoreneszánsz, barokkos installációt Dante kutyája emlékének, sőt egy fényképet is elhelyezett a falon, amitől még az iróniától is elment a kedvem. Ez tényleg olyan kínos, amennyire ilyesmi lehet. S ami érthetetlen, az az épület és kiállítás kurátorának türelme. Ami a dobermann kultuszát illeti, annak semmiféle jelentése nincs. Az egyetlen távoli áthallás pedig ugyancsak nyomasztó. Mintha Szőke megértette volna, s ennek egyes pontokon vannak látható jelei, hogy a valóban nagy művész, El Kazovszkij szimbolikus világában sem véletlenül szerepeltek állatok, s így kutyák. […] Szőke az ő Dantéját minden további nélkül elégségesnek vélte némi szimbolikus művészeti tevékenységhez. S szerintem ez súlyos tévedés. Amit ez az ember csinál, az semmi más, mint a kortárs művészeti világ züllöttségének kihasználása, s ez talán az egyetlen feltétlen szimpatikus abban, amit csinál. De ennek semmi köze a művészethez. […] Kis méretű madarak léptéktévesztettségre valló felnagyítása stadionok előtt: érthető ipari tevékenység."
A Market Zrt. sem vette le a kezét a most harmincnégy éves alkotóról, így a 2018 őszén átadott Alkotás úti irodaháza, a Hill Side előtt helyezte el az eddigi munkáitól eltérő krómacél méhraját (Építők), sőt, 2019-ben Kazincbarcika egyik címerállata, az oroszlán, illetve a Szeged-Csanád Grosics Akadémia névadójának beceneve ihlette Fekete párduc is csatlakozott a Szőke-œuvre-hez, ami az idén a betonrudakból készített Repülő Pulival is gazdagodott.
Szobraimban benne van a matematika, a statika, léptékét és technológiáját tekintve pedig építészetnek is tekinthető
- nyilatkozta 2019-ben az Origónak, az életmű eddigi tíz évén végignézve azonban teljesen egyértelmű, hogy a végtelenül szerény, 2018-ban a főváros "képét meghatározó és stílusteremtő monumentális köztéri alkotásai elismeréseként" Budapestért-díjjal is kitüntetett Szőke Miklós Gábor rengeteget köszönhet a NER adta hátszélnek, és habár a politika nem tudja befolyásolni magát a művészetet, arra azonban tud hatni, hogy egy idő után unalomba fulladó, egy kaptafára készülő, sokszor egyáltalán nem maradandónak szánt fa- és acélmunkákkal - vagy épp gyenge kő- és fémszobrokkal - árasszák el az országot, éppen úgy, ahogyan ezt a korábbi politikai kurzusok is tették a mára a Szoborparkba vagy épp a feledésbe száműzött munkákkal.
A rendszerváltás előtti, illetve utáni éra közti legnagyobb különbség ezen a téren igazán egyszerű:
míg előbbi korszakban kevesen tapsoltak őszintén a munkásmozgalmi emlékműveknek és Lenin-szobroknak, addig most - a művészeti nevelés és oktatás közel teljes hiányának köszönhetően - sokan valóban el vannak ragadtatva az állam vagy egy ahhoz szoros szálakkal kötődő cég által kihelyezett alkotásoktól, amelyekhez sokszor semmiféle mondanivalót sem kapcsolnak, vagy mindenféle kontextus nélkül egy épület mellé állítják azokat.
Az oroszlánok, kutyák, harcsák vagy épp szerelmes lovak ettől azonban még nem válnak valódi értékkel bíró műalkotásokká, ellentétben a mellőzött magyar szobrászok tucatjai által készített munkákkal, amelyeknek a - pártatlan szakmai zsűri által elbírált - nyílt tervpályázatok alacsony száma miatt kevés esélyük van köztérre kerülni, pedig egy ideális településképben óriási szükség lenne rájuk.
Amíg ez nem történik meg, addig fesztiváldíszletek, és környezetükbe egyáltalán nem illő, elhibázott szobrok tűnnek fel a különböző intézmények előtt vagy épp a terek és körfogalmak közepén.
A lenyűgöző anatómiai tudással rendelkező, de a tehetségét minimális energiabefektetéssel megszülető munkákra pazarló - az Atlanta Falcons tulajdonosának luxusjachtjára a stadion előtt álló óriás kistestvérét is elkészítő -, belsőépítészeti projektekkel, valamint bútor- és textiltervezéssel is foglalkozó Szőke mindennek köszönhetően a jövőben sem marad majd megrendelés nélkül, a helyzet ugyanis a közeljövőben biztosan nem változik meg.
Kiemelt kép: Szőke Gábor Miklós szobrászművész beszél kiállításának megnyitóján a felújított Ybl Budai Kreatív Házban 2018. május 18-án. Fotó: Fotó: Balogh Zoltán /MTI
