Nem lehet sikeresnek mondani a kormány ötletét, hogy az anya hallhassa a magzatát, mielőtt dönt a terhességmegszakításról.
Nem volt siker a kormány úgynevezett szívhangrendelete: szeptemberi bevezetése óta nem hogy csökkent volna, de egyelőre nőtt Magyarországon a művi terhességmegszakítások száma. Bár az eset mögött más okok állhatnak – írja a KSH adatai alapján elkészített elemző cikkében a Válasz Online.
A lap emlékeztet: a szívhangrendeletet Dúró Dóra szélsőjobboldali képviselő ötlete nyomán szeptember 13-án fogadta el az országgyűlés, két nappal később pedig már hatályba is lépett a megosztó szabályozás. Az is kiderült, hogy a Mi hazánk képviselőjének erősen érzelmes című felszólalása („Szívhangtörvény: esély a magzatnak, hogy az utolsó szó jogán életében egyszer kommunikálhasson az édesanyjával”) erősen hajazott egy korábban Szlovákiában már elbukott rendeletre. 1993 óta ez volt az első szigorítás a magyar abortuszrendeleten.
A portál elemzése szerint 2022 szeptemberében három, októberben ismét három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma.
Az abortuszok arányának növekedése azért különösen súlyos, mert ez az érték a rendszerváltás óta meredeken zuhan Magyarországon. A 15-49 éves nőkre jutó terhesség-megszakítások száma az 1990-es 31-ről 2021-re 10-re esett vissza. A több hónapon át tartó 9–15 százalékos növekedés ezért kiugróan magasnak számít.
A számok alaposabb vizsgálata után kiderül: az emelkedés már augusztusban megkezdődött. Abban a hónapban a száz születésre jutó abortuszmutató 18 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Négy hónap romlott tehát egybefüggően, mégpedig 9 és 18 százalék közötti, igen jelentős mértékben.
Az tehát nem mondható el, hogy az abortuszok száma a szívhangrendelet miatt nőtt volna, de az kimondható, hogy
A Válasz Online ugyanakkor utánajárt, hogy mi okozhatta a növekedést. Egy nőgyógyász és egy családvédelmi dolgozó egymástól független tapasztalata szerint több kérelmező is azért akarta minél előbb elvetetni a magzatot, mert úgy tudták, drágulni fog a beavatkozás. Ennek azonban nincs nyoma a jogszabályokban.
A lap azt is észrevette, hogy az elmúlt 24 évben többször is „észrevétlenül” szigorítottak az abortuszszabályozáson: a térítési díj nőtt és a kedvezményt kapók közül zártak ki egész társadalmi csoportokat. 1999-ben még a kérelmezők 92 százaléka jogosult volt díjkedvezményre, vagyis a legtöbben ingyenesen fekhettek be a kórházba, vagy 50-70 százalék kedvezményt kaptak a térítési díjból. Az első Orbán-kabinet idején ez alapjaiban változott, 2001-re a kedvezményezettek köre 57 százalékra zuhant a Családvédelmi Szolgálatok adatai szerint.
Területi alapon a következőre jutott a portál: hat olyan megyét kaptunk, ahol a növekedés mértéke a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta. Az emelkedés Békés megyében volt a legnagyobb, 29 százalékos, Baranyában 23 százalékos, Hevesben és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 18-18 százalékos. A hat listavezető megye közül négy északkelet-magyarországi, egy dél-dunántúli és egy nyugat-dunántúli. Konklúziójuk alapján
A lap arra jutott, hogy a terhességmegszakítások növekedése mögött a gazdasági helyzet tavaly nyári radikális romlása állhatott: az abortuszok száma a megélhetési válságra adott kényszerű válaszként nőhetett meg. Emlékeztetnek: hasonló történt a 2008–2010-es válság idején is, amikor utoljára nőtt a terhességmegszakítások száma és aránya több évig tartó születési visszaesést okozva.
