Képzeljük el, hogy az Európai Unió bírósága úgy dönt, holnaptól Magyarország kapcsoljon le a paksi atomerőmű négy blokkja közül hármat, és ha ezt nem teszi meg azonnal, akkor fizessen napi félmillió euró bírságot.

Valami hasonló történt Lengyelországgal: az Európai Bíróság egy előzetes rendelkezésében kimondta ugyanis, hogy ha nem zárja be azonnal a turówi lignitbányát, amely ellátja alapanyaggal a szomszédos, 1,5 gigawatt teljesítményű hőerőművet, akkor naponta 500 ezer eurós bírságot kell fizetnie. Mindkét turówi létesítmény a tőzsdén is jegyzett PGE energiakonszern tulajdonában van, és szeptember 15. óta a cég részvényei el is vesztették értékük tizedét.

Igaz, amíg Paks a magyar energiaszükséglet akár több mint ötven százalékát is biztosítja 2 gigawattnyi kapacitásával, addig Lengyelországban a turówi erőmű 1,5 gigawattos teljesítménye (mely tehát három paksi blokkal egyenértékű) az ottani energiaszükségletnek mindössze a hét százalékát fedezi. A lengyelek tehát könnyebben "dobhatnának ki" azonnal 1,5 gigawattnyi kapacitást, de ezt nem teszik meg, arra hivatkozva, hogy az azonnali leállás energia- és nemzetbiztonsági kockázattal járna.

A lengyel kormány szerint a bíróság azonnali leállításról szóló döntése "rablással és lopással" ér fel - minthogy naponta kirótt büntetéssel is összekapcsolta ezt a luxemburgi testület. Pedig a bíróság még le is faragott a csehek által követelt napi ötmillió eurós büntetésből.

Michal Cizek / AFP A turówi létesítmények

Varsó persze így is felháborodott a bírósági döntésen, de még jobban feldühödtek a csehek viselkedésén. Csehország ugyanis februárban adta be a keresetet, és májusra igazolni tudta a környezeti kockázatot, amit az erőmű és a bányászat okoz, ezért döntött a bíróság tavasszal a PGE Turów működésének felfüggesztéséről.

A két ország régóta vitázott a szénbánya miatt, de eddig inkább a csehek dühöngtek a lengyelek az időhúzása miatt. És Varsó még a tavaszi EU-s ítéletet sem vette komolyan.

Prága kifogása az: a lengyelek nemhogy leszerelnék az elavult technológiát, hanem még jobban kiterjesztenék a barnaszén-, illetve lignitkitermelést. Nemcsak földrajzilag terjeszkedtek volna, hanem az eredetileg 2026-ig szóló turówi bányaművelési engedélyt 2044-ig meghosszabbította egy lengyel miniszter a Guardian szerint. Egy fiatal elemzők által fenntartott weboldal, a Foreign Brief szerint ugyanakkor a bányaengedélyt csak hat évvel hosszabbították meg tavaly, de az erőmű valóban szeretné 2044-ig prolongáltatni.

Michal CIZEK / AFP Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök V4-találkozón 2020. január 16-án

A Guardian szerint Lengyelország energiaszektora 80 százalékban szénre alapozódik, de a kormány vállalta, hogy az utolsó bányát is bezárja 2049-ig, az EU klímavédelmi vállalásainak megfelelően. A brit lap szerint mindenesetre 2019-ben a Turówban elégetett szén által az erőmű 5,5 millió tonna szén-dioxidot termelt, amivel az ötödik legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátó volt Lengyelországban.

A területi kiterjesztéssel pedig a PGE még közelebb jutott volna a cseh határhoz, bár már így is gyakorlatilag odáig ért a bányaművelés a német-cseh-lengyel hármashatárnál. Prága most amiatt perel, hogy a szomszédos észak-csehországi települések ivóvízellátását veszélyezteti a lengyel bányászkodás. Turów esetében pedig nemcsak a csehek, hanem a szintén közeli német önkormányzat, Zittau is perelt az EU-nál a légszennyezés, az ivóvízbázis veszélyeztetése és zajártalmak miatt.

A lengyelek régóta nem vették komolyan amúgy sem az EU klímavédelmi és energiahatékonysági törekvéseit, és a súlyosan környezetszennyező és kevésbé hatékony szénbányászatukat és energiatermelésüket sem állították át elég gyorsan modern és fenntarthatóbb technológiákra.

Jelenleg is még 99 ezer szénbányász dolgozik Lengyelországban, a helyzetük pedig politikai kérdés is.

Most viszont a hirtelen bírósági döntés valóban abszurd helyzetet teremtene: több ezer ember vesztené el szinte azonnal az állását a lengyel-cseh-német hármashatár kiszögellésénél. A térség legnagyobb foglalkoztatójáról - 3600 alkalmazottja van itt a PGE-nek - és szinte az egyetlen nagyobb munkaadóról van szó a régióban.

E sorok írója pár éve járt egy közeli, szintén sziléziai bányavidéken, ahol a lengyelek nagyrészt már leállították a termelést. És valóban nem túl derűs a helyzet Walbrzych városában és annak környékén. A munkanélküliség, a szegénység és a fejletlenség triójával küzdenek most is. Ráadásul a turówiaknak van mit veszteniük: a még működő erőmű és bánya révén ők az egyik legmagasabb átlagjövedelmet mutathatják fel a vidéki régiók között. Ha bezárnák a bányát - ami ellehetetlenítené a szénerőművet is -, akkor hirtelen semmivé válna a gazdagságuk. Ráadásul még a környék távfűtése is részben megoldatlan lenne.

A lengyel miniszterelnök a vita hevében annyira feldühödött, hogy kormánya bejelentette: a lignitbánya miatti vita rendezése miatt fontosabb dolga volt Varsóban, ezért nem tudott eljönni a budapesti demográfiai csúcstalálkozóra. Így a lengyel politikus lemaradt Orbán Viktor, Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén kormányfő népesedéspolitikai beszédeiről.

Koszticsák Szilárd / MTI Mike Pence volt amerikai alelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. Jobbról Janez Jansa szlovén miniszterelnök.

Mateusz Morawieckit ők nem zavarták volna, de itt volt Andrej Babis, a csehországi választásokra készülő prágai kormányfő is, akit otthon és az EU-ban is vizsgálatok szorongatnak milliárdos vállalkozásai miatt, most mégis a kampány finisében nagyszerű ajándékot kapott Európai Uniótól: neki adtak igazat a lengyelekkel szemben.

A cseh miniszterelnök ezáltal vörös posztó lett a lengyelek szemében. Egy cseh lap szerint Morawiecki azért nem jött valójában Budapestre, mert nem akart még véletlenül sem találkozni Babissal, sőt

a lengyelek részéről állítólag felmerült, hogy felfüggesztenék a részvételüket a visegrádi együttműködésben.

A Foreign Brief megfigyelői ennek kapcsán emlékeztetnek arra: egyre több a feszültség a V4-ek tagállamai között. Szlovákia az utóbbi időben tartózkodik a migráció kérdésének magyar-lengyel előtérbe helyezésétől. A szlovákok nem nagyon értenek egyet a V4-ek összehasonlító joggal foglalkozó intézetének a felállításával sem, ez Brüsszellel szemben lenne hivatott védelmezni a lengyel-magyar álláspontot jogállamisági kérdésekben. Ez utóbbit Csehország sem nagyon támogatja. A turówi bánya ügye viszont Varsót és Prágát állítja szembe, pedig ők ketten korábban az EU-val szemben együtt védték a saját szénbányászati tevékenységüket.

Történelmi szempontból érdekes, hogy a V4-ek az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra vezetik vissza kooperációjukat. A találkozó akkori egyik legnagyobb eredménye egyébként az volt, hogy a magyar király, Károly Róbert az akkor is éppen egymással vitatkozó cseheket és a lengyeleket kibékítette egymással.

Valószínűleg ezúttal nem lesz szükség a magyar közvetítésre a lengyelek és a csehek között. A két ország között régóta folynak tárgyalások, ezek most talán nagyobb lendületet kapnak. Egy cseh lapértesülés egyébként azt sejteti, hogy nem a gyors bányabezárás lesz az átmeneti megoldás, hanem egy 40-50 millió eurós kifizetés, amit a lengyelek utalnak majd át Prágának kompenzációként.

Egyelőre az EU-döntés azonban kissé túlzott reakciókat váltott ki Varsóban, így a napokban tervezett egyeztetések lehet, hogy mégis elmaradnak vagy elhúzódnak. Hosszabb távon mégis mindkét félnek a megállapodás az érdeke, így a lengyelek is szabályozottabb körülmények között alkalmazkodhatnak a nemzetközi elvárásokhoz, és őket sem fogják hirtelen döntésekkel sarokba szorítani.

Az is valószínű, hogy a közelgő csehországi választások után - bárki győz is Prágában - az ottani kormány is rugalmasabb politikát követhet majd a lengyelekkel szemben, így valóban nőhet az esély a kompromisszumra, a jelenlegi heves viták ellenére is.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!