Képzeljük el, hogy az Európai Unió bírósága úgy dönt, holnaptól Magyarország kapcsoljon le a paksi atomerőmű négy blokkja közül hármat, és ha ezt nem teszi meg azonnal, akkor fizessen napi félmillió euró bírságot.
Valami hasonló történt Lengyelországgal: az Európai Bíróság egy előzetes rendelkezésében kimondta ugyanis, hogy ha nem zárja be azonnal a turówi lignitbányát, amely ellátja alapanyaggal a szomszédos, 1,5 gigawatt teljesítményű hőerőművet, akkor naponta 500 ezer eurós bírságot kell fizetnie. Mindkét turówi létesítmény a tőzsdén is jegyzett PGE energiakonszern tulajdonában van, és szeptember 15. óta a cég részvényei el is vesztették értékük tizedét.
Igaz, amíg Paks a magyar energiaszükséglet akár több mint ötven százalékát is biztosítja 2 gigawattnyi kapacitásával, addig Lengyelországban a turówi erőmű 1,5 gigawattos teljesítménye (mely tehát három paksi blokkal egyenértékű) az ottani energiaszükségletnek mindössze a hét százalékát fedezi. A lengyelek tehát könnyebben "dobhatnának ki" azonnal 1,5 gigawattnyi kapacitást, de ezt nem teszik meg, arra hivatkozva, hogy az azonnali leállás energia- és nemzetbiztonsági kockázattal járna.
A lengyel kormány szerint a bíróság azonnali leállításról szóló döntése "rablással és lopással" ér fel - minthogy naponta kirótt büntetéssel is összekapcsolta ezt a luxemburgi testület. Pedig a bíróság még le is faragott a csehek által követelt napi ötmillió eurós büntetésből.
Varsó persze így is felháborodott a bírósági döntésen, de még jobban feldühödtek a csehek viselkedésén. Csehország ugyanis februárban adta be a keresetet, és májusra igazolni tudta a környezeti kockázatot, amit az erőmű és a bányászat okoz, ezért döntött a bíróság tavasszal a PGE Turów működésének felfüggesztéséről.
A két ország régóta vitázott a szénbánya miatt, de eddig inkább a csehek dühöngtek a lengyelek az időhúzása miatt. És Varsó még a tavaszi EU-s ítéletet sem vette komolyan.
Prága kifogása az: a lengyelek nemhogy leszerelnék az elavult technológiát, hanem még jobban kiterjesztenék a barnaszén-, illetve lignitkitermelést. Nemcsak földrajzilag terjeszkedtek volna, hanem az eredetileg 2026-ig szóló turówi bányaművelési engedélyt 2044-ig meghosszabbította egy lengyel miniszter a Guardian szerint. Egy fiatal elemzők által fenntartott weboldal, a Foreign Brief szerint ugyanakkor a bányaengedélyt csak hat évvel hosszabbították meg tavaly, de az erőmű valóban szeretné 2044-ig prolongáltatni.
A Guardian szerint Lengyelország energiaszektora 80 százalékban szénre alapozódik, de a kormány vállalta, hogy az utolsó bányát is bezárja 2049-ig, az EU klímavédelmi vállalásainak megfelelően. A brit lap szerint mindenesetre 2019-ben a Turówban elégetett szén által az erőmű 5,5 millió tonna szén-dioxidot termelt, amivel az ötödik legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátó volt Lengyelországban.
A területi kiterjesztéssel pedig a PGE még közelebb jutott volna a cseh határhoz, bár már így is gyakorlatilag odáig ért a bányaművelés a német-cseh-lengyel hármashatárnál. Prága most amiatt perel, hogy a szomszédos észak-csehországi települések ivóvízellátását veszélyezteti a lengyel bányászkodás. Turów esetében pedig nemcsak a csehek, hanem a szintén közeli német önkormányzat, Zittau is perelt az EU-nál a légszennyezés, az ivóvízbázis veszélyeztetése és zajártalmak miatt.
A lengyelek régóta nem vették komolyan amúgy sem az EU klímavédelmi és energiahatékonysági törekvéseit, és a súlyosan környezetszennyező és kevésbé hatékony szénbányászatukat és energiatermelésüket sem állították át elég gyorsan modern és fenntarthatóbb technológiákra.
Jelenleg is még 99 ezer szénbányász dolgozik Lengyelországban, a helyzetük pedig politikai kérdés is.
Most viszont a hirtelen bírósági döntés valóban abszurd helyzetet teremtene: több ezer ember vesztené el szinte azonnal az állását a lengyel-cseh-német hármashatár kiszögellésénél. A térség legnagyobb foglalkoztatójáról - 3600 alkalmazottja van itt a PGE-nek - és szinte az egyetlen nagyobb munkaadóról van szó a régióban.
E sorok írója pár éve járt egy közeli, szintén sziléziai bányavidéken, ahol a lengyelek nagyrészt már leállították a termelést. És valóban nem túl derűs a helyzet Walbrzych városában és annak környékén. A munkanélküliség, a szegénység és a fejletlenség triójával küzdenek most is. Ráadásul a turówiaknak van mit veszteniük: a még működő erőmű és bánya révén ők az egyik legmagasabb átlagjövedelmet mutathatják fel a vidéki régiók között. Ha bezárnák a bányát - ami ellehetetlenítené a szénerőművet is -, akkor hirtelen semmivé válna a gazdagságuk. Ráadásul még a környék távfűtése is részben megoldatlan lenne.
A lengyel miniszterelnök a vita hevében annyira feldühödött, hogy kormánya bejelentette: a lignitbánya miatti vita rendezése miatt fontosabb dolga volt Varsóban, ezért nem tudott eljönni a budapesti demográfiai csúcstalálkozóra. Így a lengyel politikus lemaradt Orbán Viktor, Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén kormányfő népesedéspolitikai beszédeiről.
Mateusz Morawieckit ők nem zavarták volna, de itt volt Andrej Babis, a csehországi választásokra készülő prágai kormányfő is, akit otthon és az EU-ban is vizsgálatok szorongatnak milliárdos vállalkozásai miatt, most mégis a kampány finisében nagyszerű ajándékot kapott Európai Uniótól: neki adtak igazat a lengyelekkel szemben.
A cseh miniszterelnök ezáltal vörös posztó lett a lengyelek szemében. Egy cseh lap szerint Morawiecki azért nem jött valójában Budapestre, mert nem akart még véletlenül sem találkozni Babissal, sőt
a lengyelek részéről állítólag felmerült, hogy felfüggesztenék a részvételüket a visegrádi együttműködésben.
A Foreign Brief megfigyelői ennek kapcsán emlékeztetnek arra: egyre több a feszültség a V4-ek tagállamai között. Szlovákia az utóbbi időben tartózkodik a migráció kérdésének magyar-lengyel előtérbe helyezésétől. A szlovákok nem nagyon értenek egyet a V4-ek összehasonlító joggal foglalkozó intézetének a felállításával sem, ez Brüsszellel szemben lenne hivatott védelmezni a lengyel-magyar álláspontot jogállamisági kérdésekben. Ez utóbbit Csehország sem nagyon támogatja. A turówi bánya ügye viszont Varsót és Prágát állítja szembe, pedig ők ketten korábban az EU-val szemben együtt védték a saját szénbányászati tevékenységüket.
Történelmi szempontból érdekes, hogy a V4-ek az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra vezetik vissza kooperációjukat. A találkozó akkori egyik legnagyobb eredménye egyébként az volt, hogy a magyar király, Károly Róbert az akkor is éppen egymással vitatkozó cseheket és a lengyeleket kibékítette egymással.
Valószínűleg ezúttal nem lesz szükség a magyar közvetítésre a lengyelek és a csehek között. A két ország között régóta folynak tárgyalások, ezek most talán nagyobb lendületet kapnak. Egy cseh lapértesülés egyébként azt sejteti, hogy nem a gyors bányabezárás lesz az átmeneti megoldás, hanem egy 40-50 millió eurós kifizetés, amit a lengyelek utalnak majd át Prágának kompenzációként.
Egyelőre az EU-döntés azonban kissé túlzott reakciókat váltott ki Varsóban, így a napokban tervezett egyeztetések lehet, hogy mégis elmaradnak vagy elhúzódnak. Hosszabb távon mégis mindkét félnek a megállapodás az érdeke, így a lengyelek is szabályozottabb körülmények között alkalmazkodhatnak a nemzetközi elvárásokhoz, és őket sem fogják hirtelen döntésekkel sarokba szorítani.
Az is valószínű, hogy a közelgő csehországi választások után - bárki győz is Prágában - az ottani kormány is rugalmasabb politikát követhet majd a lengyelekkel szemben, így valóban nőhet az esély a kompromisszumra, a jelenlegi heves viták ellenére is.
