A vádhatóság szerint alapos a gyanú, hogy Julian Assange nemi erőszakot követett el. Eva-Marie
Persson főügyész-helyettes közölte, ha a bíróság elrendeli az őrizetbe vételt, kiadja az európai letartóztatási parancsot, hogy az ausztrál internetes aktivistát adják ki
Svédországnak.
Az ügyészség közleménye szerint a brit hatóságok már tudatták, hogy Assange-t az Egyesült Királyságban elítélték, legalább 25 hét börtön vár rá, mielőtt szabadul, és folyamatban van a
kiadatási eljárása, amelyben az Egyesült Államok kérte Assange átadását. A főügyész-helyettes szerint a britek feladata eldönteni, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelmet tartják
előrébb valónak.
A svédek az őrizetbe vételt még nem rendelték el, erről az uppsalai bíróság dönt.
A svédek néhány napja indították újra a nyomozást Assange ellen nemi erőszak gyanújával. A vizsgálatot 2017 májusában megszüntették, visszavonták az ellene kiadott nemzetközi körözést is,
arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.
Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Azt követően vették őrizetbe a britek, hogy
Ecuador megvonta tőle a menedéket. Azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon. 50 hét szabadságvesztésre ítélték.
Assange nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok
törvénytelen megszerzésével, államtitoksértéssel vádolják.
Néhány hete szabadlábra helyezték
Az amerikai hatóságok szerint összejátszott a hírszerzési elemzőként dolgozó Bradley Manninggel, a Wikileaks így jutott több százezer diplomáciai távirathoz, amelyekből az
afganisztáni és iraki háború részletei derültek ki.
Manning korábban már hét évet töltött a rács mögött, mert 2010-ben több mint 700 ezer, az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatos bizalmas dokumentumot, közöttük 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a WikiLeaks-nek, jelentős zavart keltve az Egyesült Államokban. A volt elemző hét évet töltött le a rá kirótt 35-ből, amikor Barack Obama akkori elnök kegyelemben részesítette. (mti)
Kiemelt kép: MTI/AP/Matt Dunham