A súlyos vagy nem megfelelően kezelt asztmás betegek esetében a COVID-19 fertőzés komolyabb lefolyású lehet, és nagyobb kockázattal is járhat, ezért nekik kiemelten fontos az ajánlott óvintézkedések betartása és az oltás felvétele
- hívja fel a figyelmet a május 5-i Asztma Világnap alkalmából dr. Tamási Lilla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.
Az asztma kialakulásának pontos okait nem ismerjük, azonban az örökletes, genetikai adottságok nagy valószínűséggel szerepet játszanak, és a betegség gyakoriságának emelkedésében a nagyvárosi életmód, illetve a civilizációs ártalmak is meghatározó tényezők. Az asztma az alsó légutak tartósan fennálló gyulladásos megbetegedése, melynek tünetei a fulladás, köhögés, nehézlégzés, a hörgőgörcs okozta sípolás, búgás a mellkas felett.
Ezek gyakran csak a hajnali órákban vagy terhelés esetén jelentkeznek, ezért mondjuk azt, hogy az asztma egy változékony betegség, ahol tünetmentes és tünetekkel jelentkező periódusok váltják egymást
- mondta dr. Tamási Lilla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.
A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, a tünetek erősödéséért pedig a légszennyezés, a pollenek, a légúti vírusfertőzés, a pszichés stressz, a fizikai terhelés és az allergének lehetnek felelősek. Az asztmás felnőttek egy része allergiás is, így különösen fontos, hogy a betegek kezelőorvosukhoz fordulva megismerjék a pontos diagnózist, a tünetek valódi okát. Míg az allergia egy szezonális betegség is lehet, addig az asztma egy krónikus vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető egészségügyi probléma.
Dr. Tamási Lilla kiemelte, a jelenlegi járványhelyzetben a legfontosabb, hogy az asztmás beteg, aki elkapja a COVID-19 fertőzést, a megelőzést szolgáló, rendszeresen használandó belégző készülékét továbbra is alkalmazza.
Az asztmásoknál előfordul, hogy nehezebben lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az alapbetegség panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. A megfelelően kezelt betegeknél (rendszeres megelőző inhalációs kezelés mellett) viszont nem jelent nagyobb kockázatot a vírus, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a légúti betegségben.
Magyarországon 15 ezer ember él súlyos asztmával - hívja fel a figyelmet dr. Tamási Lilla professzor. Ők azok, akiknél nem lehet teljesen tünetmentessé tenni a betegséget, időnként tablettás szteroidokra is szükségük van, és előfordul, hogy kórházi kezelésre szorulnak. Az elérhető gyógymódok - köztük a korszerű biológiai terápiák - hazai hozzáférhetősége óta azonban a súlyos betegek helyzete is sokat javult.
