A napokban Magyarországon tartották a II. Nemzetközi Konferenciát a Keresztényüldözésről. A konferencián Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, ami nem csoda, hiszen a keresztényüldözés mostanra a migrációellenes kormánykommunikáció egyik sarokköve lett.
Budapesten töltött néhány napot Bonnie Glick is, akit Donald Trump elnök tavaly áprilisban nevezett ki az Egyesült Államok gigantikus méretű állami segélyszervezete, a USAID második emberének, operatív vezetőjének. Glick azért is jött Magyarországra, mert a USAID több területen együttműködik a magyar állammal az üldözött keresztények megsegítésére létrejött Hungary Helps Program miatt.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének meghívására beszélgethettünk Glickkel például arról, hogy pontosan milyen munkát végeznek a magyarokkal közösen.
Európai keresztények
Abból, amit Orbán Viktor és a konferencián szintén résztvevő Szijjártó Péter szavaiból megtudhattunk, az következik, hogy a keresztényüldözés elleni küzdelem egyik hadszíntere a Nyugat, a külügyminiszter szerint ugyanis a nemzetközi közösség azt gondolja, hogy a keresztényüldözés elfogadható, sőt a keresztényfóbia is. A kormányfő pedig arról beszélt, hogy a keresztények üldözése Európában, Afrikában és a Közel-Keleten nem választható el egymástól. Ehhez képest a USAID és a Hungary Helps elsősorban Észak-Irakban és a Ninivei-fennsíkon működik együtt, amelyeket korában az Iszlám Állam tett tönkre, illetve vannak közös projektjeik Nigériában is, ahol a Boko Haram pusztított.
Glick elmondása szerint a munkamegosztás nagyjából úgy néz ki, hogy a Hungary Helps építi újra a keresztény templomokat, mivel a USAID egy állami segélyszervezet, és az Egyesült Államokban az egyház és az állam alkotmányosan van elválasztva egymástól, ezért ők közvetlenül nem költhetnek templomok felújítására. Ehelyett inkább az infrastruktúra fejlesztésére, iskolák építésére koncentrálnak, azaz olyan dolgokat építenek, amelyek újraindíthatják a legelhagyottabb régiók gazdaságát.
Arról a USAID nem tud számot mondani, hogy pontosan mennyi üldözött keresztény van, hiszen nem különböztethetik meg a vallási alapú üldözöttségben a különböző felekezetekhez tartozókat, de a magyarok kétszázmillió üldözött keresztényről beszélnek. Annyit viszont Glick elmondott, hogy nem talált keresztényüldözésre utaló jeleket Európában, így Magyarországon, és a keresztények üldözése elleni küzdelemnek nem Európa a fókusza.
Arról is beszélt , hogy az ő felmenői is Európából mentek az Egyesült Államokba, mert el kellett menekülniük az antiszemitizmus elől. Erről beszélt is a keresztényvédelmi konferencián, mondván, nemcsak a keresztényüldözés, hanem az antiszemitizmus feléledése ellen is küzdeni kell, különösen az európai antiszemitizmus ellen.
Glick elmondta, hogy amikor Budapestre érkezett, megnézték a folyóba lőtt zsidóknak emléket állító cipőket a Duna-parton, és elmentek a Dohány utcai zsinagógába. Kérdésre azt mondta, hogy ugyan nem látott egyetlen, Soros Györgyöt ábrázoló plakátot sem, hiszen csak most érkezett Budapestre, de a plakátok leírása és a feliratok fordítása alapján ez az, amit angolul dog whistle-nek, vagyis kutyasípnak hívnak, és arra van tervezve, hogy felébressze az antiszemitizmust.
A segélyszervezet vezetője ugyan találkozott Szijjártó Péterrel, de az antiszemitizmus kérdését nem hozta fel neki, megkérte azonban, hogy Magyarország gondolja át az Iránnal kötött nukleáris megállapodását. Ez volt az a megegyezés, amelyet Barack Obama elnök alatt az Egyesült Államok és több más európai ország kötött Iránnal, és amelyet a Glicket is kinevező Trump felmondott. Glick azt is kérte, hogy Magyarország az Európai Uniót is próbálja meggyőzni arról, hogy gondolják át az egyezség mögötti kiállást.
Amerika hangja
Arról is beszélt, hogy próbálják rábeszélni az országokat arra, hogy nem érdemes kínai technológiát alkalmazni az 5G-hálózatokban, hiszen van európai és koreai alternatíva is, amelyek kevésbé veszélyesek az országokra nézve. Magyarország egyébként ebben az ügyben annyira érintett, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatása alatt ez volt az egyik fontos tárgyalási pont, amelyben megpróbálta meggyőzni Szijjártót.
Glick egyébként a karrierjét a Voice of America nevű rádiónál kezdte, ezért nagy támogatója a jelenleg USAGM néven futó szervezetnek, amely az amerikai propagandarádiókat fogta össze a hidegháború alatt, és amely a hírek szerint most azt tervezi, hogy irodát nyit Budapesten is a Szabad Európa Rádiónak. Az irodanyitás hírét Glick is megerősítette. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e demokratikus kihívásokkal küszködő országokban bővíteni az ilyen kezdeményezések körét, és rádió helyett internetes portált indítani, azt mondta, az emberekhez úgy kell eljuttatni a híreket, ahogyan ők fogyasztják őket. Régen ez a rádió volt, most az internet. A hírek szerint a USAGM is így gondolkodik: a Szabad Európa Rádió ugyanis Magyarországon nem internetes rádió, hanem egy nagyobb internetes újság lehet.
Kiemelt kép: Vizsy László / Amerikai Nagykövetség
