Erre a meglepetésre nem számítottam: a Sárkányok háza elérte nálam a tapsikolós gyermeki lelkesedést. Nem volt pedig könnyű dolga: ez a középkort idéző hangulat sosem vonzott igazán, a fantasyből az ennél tündéresebbet szeretem, a politikai intrikákról szóló sorozatok pedig kimondottan hidegen hagynak, a Kártyavárat is abbahagytam még bőven az elején. Így aztán annak idején a Trónok harcát is inkább szakmai kötelességtudatból kezdtem el, és nagyon sok évad telt el, mire behúzott, és bár a végére kimondottan megszerettem, az azért sosem jutott eszembe, hogy valaha is újranézzem a sorozatot. A Sárkányok házát is inkább csak az előd kulturális súlya miatt vártam, és hogy lássam, összejön-e az HBO-nak a ritka bravúr, hogy egy jól sikerült cím folytatása is legalább ugyanolyan jól sikerüljön. Jelentem: összejött.
Kapcsolódó
Sokat ígér a Trónok harca-előzménysorozat. A Sárkányok háza minden logikus indok mentén nagyobbra kell nőjön a nagy elődnél, de vajon bejön-e a csatorna számítása? Az HBO Max megküzdött a sorozatért, amely most már tényleg mindjárt megérkezik. Nézzük, hogyan jutottak el idáig.
A Sárkányok háza, mint azt már alighanem minden érdeklődő tudja, előzménytörténet: majd' kétszáz évvel Daenerys Targaryen megszületése előtt járunk, amikor Westerost a Targaryen-dinasztia vezette Jaehaerys királlyal a trónon. Elég nagy biztonságban tudhatták a hatalmukat, minthogy tíz felnőtt sárkány állt az uralmuk alatt, ám így is adódott egy kis gubanc, ami a ház elestét okozhatta: Jaehaerys elvesztette fiait, így nem volt közvetlen örököse. Hogy elkerülje a polgárháborút, úgy döntött, még életében kijelöli majdani örökösét szóba jöhető leszármazottai közül, éspedig úgy, hogy megszavaztatja Westeros urait, hogy kit akarnak a két legesélyesebb örökös, a legidősebb leszármazott Rhaenys hercegnő (Eve Best) és a legidősebb férfi leszármazott Viserys herceg (Paddy Considine) közül. A döntés egyértelműen Viserysnek kedvezett, hiszen az, hogy nő üljön a vastrónon, elképzelhetetlen volt. Ezzel Jaehaerys békében eldöntöttnek látta az ügyet - és tévedett. Ugyanis a történelem még a fantasy világában is hajlamos ismételni önmagát, pláne, ha öröklésről van szó, és a polgárháborút, amit Jaehaerys megakadályozni próbált, végül legfeljebb elhalasztani sikerült - hogy hogyan tör ki végül, és hogyan alakul, tulajdonképpen arról mesél a Sárkányok háza.
Amikor újra látjuk Királyvárt, még a Trónok harcához képest is fenséges látványt nyújt, Targaryenék szerették a pompát, mi tagadás. Pláne sárkánytávlatból - ugyanis nyilván nem hagyja ki a sorozat, hogy már mindjárt az elején megsimogassa a rajongók elméjét egy kis sárkánymutogatással. A csodálatos, aranyszínű sárkány hátáról Rhaenyra hercegnő (Milly Alcock, aki a sorozat egy pontjén idősebb verziójának, Emma D'Arcynak adja át a helyet) száll le, Viserys lánya, akinek kalandvágyó, vad természete és külseje is óhatatlanul Daeneryst juttatja a nézők eszébe. Rhaenyra nem tipikus hercegnő, nem bánja, hogyha bűzlik a sárkányszagtól, és hamarabb gondoskodik arról, hogy állapotos anyja jól legyen, mint hogy apja mellett legyen a királyi tanácskozásokon. Sokat nem hagy ki: Viserys nem különösebben élvezi az uralkodást, a nehéz döntéseket, a konfliktusokat, és inkább a napos oldal felé húz, a teljhatalomba kódolt végtelen szórakozás lehetőségei lényegesen jobban érdeklik, mint a birodalom pénzügyi helyzete. Az aktuális tanácskozáson elsősorban a lovagi torna a téma, amit a király hamarosan megszülető gyermeke tiszteletére rendeznek meg, a király ugyanis biztos benne, hogy ezúttal megszületik régen várt fiú örököse.
Rhaenyra ezen a tornán figyel fel Cryston Cole (Fabien Frankel) lovagra, aki minden ellenfelét legyőzi, még Daemon Targaryent (Matt Smith) is, Rhaenerys nagybátyját, a királyi őrség vezetőjét, aki nemcsak kimagasló harcos, de erőszakosságért sem kell messzire mennie: a nyitóepizód egy pontján ő maga hajt végre különböző testrészlevágásokat - fej, kéz, pénisz - Királyvár bűnözőinek rovására. Rhaenyra annak ellenére ünnepli az addig ismeretlen Cole lovag győzelmét, hogy ő és Daemon jó pajtások - még némi bizarr, vérfertőző vonzalmat is érzékelni közöttük, csak hogy hívek legyünk Martin világához. A lovagi torna azonban tragédiát hoz, amitől aztán nagyon gyorsan és nagyon visszafordíthatatlanul rendeződnek át az addigi viszonyok.
A Sárkányok házáról bitang nehéz spoiler nélkül írni, minthogy annyira új ez a világ, hogy minden kanyarban új információ lepleződik le még azzal együtt is, hogy azért a sorozathoz kiadott előzetesekből sok minden sejthető volt, így az első epizódon túl tovább nem is merészkedek. A sorozat nyitása ezzel együtt nagyon ügyesen lebegteti a szereplőkre leselkedő veszélyt, ármányt, tragédiát és végzetet, amiről nyilván pontosan tudjuk, hogy megérkezik - Csehov óta tudjuk, ugye, hogy ha az első felvonásban lóg a falon egy puska, akkor annak legkésőbb az utolsó felvonásra el kell sülnie -, de azt nem tudjuk, hogy hogyan. Aemma királyné sokat emlegetetten nehéz terhessége ilyen puska, érezzük, hogy nem lesz sima ügy, de hogy mi fog történni, az végig izgalomban tartja a nézőt. Nem mellesleg ez a jelenet hozza az évadnyitó legszebb analógiáját is (miközben maga a jelenet minden, csak nem szép): a születést Feldmár András szokta véres csatának nevezni, a sorozat pedig ezt a lovagi torna csatajelenetével vonja párhuzamba. A jelenet egészen kimagaslóan vágott, az alakítások pedig még erősebbek, a Viseryst alakító Paddy Considine már egyből az elején feliratkozik a legemlékezetesebb színészek közé.
De akad még ilyen csehovi puskából bőséggel, Rhaenyra és Daemon kétélű viszonya, Alicent (fiatalon Emily Carey, majd Olivia Cooke) és a király csendes összecsatolása, Daemon és a király segítője, Otto Hightower (Rhys Ifans) szembenállása mind-mind sejtet valamit, ahogy a "Sosemvolt királynő" Rhaenys és férje által újra és újra elszenvedett megaláztatás vagy az is, ahogy Rhaenyrát neme miatt kezelik. Igazi fedő alatt fortyogó üst a Sárkányok háza alaphelyzete, amiből már az első epizódban is fel-felcsap egy-egy forró buborék, és alig várjuk, hogy hogyan fokozódik a helyzet még ennél is élesebbre. Ehhez a magasfeszültséghez jól jön, hogy a Sárkányok háza sokkal szűkebb fókuszt választott, mint a Trónok harca annak idején, ahol túl sok család túl sok érdekének túl sokféle összegabalyodását kellett volna úgy fontosnak tartanunk, hogy közben a nagy egész is halad előre - még akkor is, ha valamelyest érezhető volt, hogy a fő fókusz a Starkokon volt, a történet mégis túlduzzadt. Itt az, hogy a történet a Targaryen-ház körül forog, sokkal egyértelműbb: ugyan érintőlegesen kapcsolódnak további családok, de összességében mégis családtörténet ez. Igazi családi dráma - no meg néha horror, thriller, pornó és ami még akad.
Apropó horror és pornó: a Sárkányok háza egyelőre valamelyest kevesebb varázs-misztikummal operál, az erőszakmutató ugyanakkor legalább annyira kileng, sőt, és meztelen testekre vagy szexjelenetekre sem kell túl sokat várni. Az egyedüli hiányérzet egyelőre a humor frontján jelentkezik: bár Daemon karakterében ott van az eredendő pikírtség és szarkazmus, az az éles humor, amit a Trónok harcába Tyrion alakja csempészett, itt egyelőre még sokkal visszafogottabb. Cserébe a karakterek már most élőbbek, gazdagabbak, igazibbak, mint a Trónok harca esetén voltak, főleg azért, mert motivációik tisztábbak, érthetőbbek, így a hozzájuk való nézői viszony is az.
És a lényeg a sok szájtépés után: a Sárkányok háza iszonyúan szórakoztató. A sorozat eseménydús, mégsem túlzsúfolt, fordulatos és lebilincselő, a dramaturgiai ívek a helyükön vannak, az érzelmi hullámvasútra sikeresen ültetik fel a nézőt, a karakterek izgalmasak és nagyon-nagyon jól castingoltak, Matt Smith már most esélyes az imádni való rohadék karakterek egyik dobogós képviselője címre, Rhaenyra három jelenettel az ujja köré csavarta a nézőt, lehetetlen nem drukkolni neki. A látvány szokásosan elsőrangú, a díszletek, a jelmezek, a világítás, a színvilág, a fények, a CGI mind hibátlan, de ezt igazából nem érdemes kiemelni, mégis csak egy Trónok harca-prequelről van szó, az HBO nem adhatta a közmondásosan szenzációsan kinéző elődnél alább. Nem is adta, és szerencsére nemcsak látványban. Nagyon lelkesek vagyunk: a Sárkányok háza az év egyik legjobb tévés eseménye lehet. Rá is fér az HBO-ra ebben a viharos évben.
A Sárkányok háza az HBO Maxon debütál augusztus 22-én. 24.hu: 9/10
