Lerobbant földszintes ház a Belváros kellős közepén. Bedeszkázott ajtók, betört ablak, összefirkált fal, enyészet és mocsok. "Nemrég hajléktalanok is beköltöztek ide" - mondta még a járvány előtti időben ottjártunkkor egy közelben lakó a Vitkovics utca 6. előtt. A telek másik oldala a Gerlóczy utca 3. Egy helyrajzi szám, de két épület és két utca. Mégis egy sors. A rohadás, az egyre nyomasztóbb külső közös. És az is, hogy a lepukkantság mindkét esetben zsíros üzletet is jelenthet.
Akik naponta elsétálnak előtte, aligha tudják, hogy a Gerlóczy és a Vitkovics Mihály utca által határolt telek lenyomata a helyi ingatlanmutyikban bevetett módszereknek. Épp ezért nem véletlenül néz ki úgy, ahogy kinéz.
160 ezer forintos négyzetméter áron ma talán csak szőnyeget lehet venni a városnak ezen a részén, ingatlant nem.
A történet akkor lett kerek, amikor az évek óta húzódó ingatlanprivatizáció végére pontot tett a belvárosi képviselő-testület fideszes többsége: január 23-án megszavazta azt a két előterjesztést, amivel három ingatlan kedvezményes eladását hagyta jóvá. Noha sem az összesen 114 négyzetméter, sem az értük kifizetett 25,5 millió forint nem az a nagyságrend, amire ma bárki is felkapná a fejét a Belvárosban, a történetben összefutó szálak mégis a kerület talán legkülönlegesebb ingatlanos sztoriját adják ki.
- Van benne ugyanis a belvárosi privatizáció során "szokásos" 30 százalékos kedvezmény, amit olyan cégek kapnak, amelyek ígéretükkel ellentétben látványosan nem csinálnak a helyszínen semmit, sőt maguk is elérhetetlenek.
- Az épület hosszú évek óta folyamatosan rohad, miután a megemelt bérleti díj miatt a korábban ott működő vállalkozás kiköltözött. A Gerlóczy utcában működött anno T. Nagy Tamás sajtboltja, a vállalkozó a Magyar Narancsnak tavaly elmondta: az önkormányzat egyszer csak a korábbi díj többszörösét kérte, annyit, hogy amellett már nem tudta volna kigazdálkodni a bolt fenntartását, ezért távozott. A túloldalon található papírbolt szintén emiatt költözött el.
- Miután elmentek a vállalkozások, senki nem nyitott új boltot, a lassú rohadás eredményeként az új tulajdonosok a környék áraihoz képest bagóért szereztek meg egy értékes telket, ahova egy sokszintes házat is fel lehet húzni hamarosan.
- A szálak Rogán Antal volt polgármester, kabinetminiszter bizalmi köréhez vezetnek,
- de az ország egyik legkomolyabb őrző-védő szolgálata is feltűnik, egy olyan cégcsoport, amelyet 2010 előtt a jobboldali sajtóban MSZP-közeliként emlegettek.
- Nemcsak az érintett szereplők, de a Belváros vezetői is feltűnően hallgatnak az ügyben. Pedig nem ártana megmagyarázniuk, miért privatizálta el a kerület szép lassan az ingatlant, amely nyílt sebbé vált a történelmi Belváros testén.
Palira vették az önkormányzatot
Összesen nyolc albetét tartozik az ingatlanhoz, ezeket szerezte meg mára négy cég. Két vállalkozásnak ugyanaz a tulajdonosa, azaz valójában három tulajdonosi körről van szó.
A januári döntést figyelembe véve az alábbi albetétek ezekhez a cégekhez tartoznak. (A friss döntés miatt az 1-es, a 3-as és a 4-es tulajdonosváltása nincs bejegyezve, a többi viszont igen.)
-
163 ezer forintos négyzetméter ár
A Polimetikus Zrt. 93 négyzetméternyi ingatlant vásárolhatott meg 15,2 millió forintért. Ez 163 ezer forintos négyzetméterár. Az All General 51 négyzetmétert vehetett meg 10,3 millióért, ami 202 ezer forint négyzetméterenként.
1. számú albetét: Polimetikus Zrt.,
- 2., 7. és 8. számú albetét: Duó Consulting Kft. (tulajdonos: Polimetikus Zrt.),
- 3. és 4. számú albetét: All General Kft.,
- 5. és 6. számú albetét: Kontakt-Mobil Zrt.
A helyszínen semmi nem utal arra, hogy az ingatlanban valaha megfordultak és tényleges tevékenységet folytattak volna az említett cégek. Pedig a belvárosi önkormányzat lakásbizottságának egyhangú döntése 2017 januárjában az All Generalnak és Kontakt-Mobilnak a fenti helyiségeket egyaránt pályáztatás nélkül adta bérbe, azzal a kitétellel, hogy utóbbi a "helyiségeket lakossági szolgáltatás, internetszolgáltatás", míg előbbi a "lakossági szolgáltatás, üvegezés, villanyszerelés raktározás, műhelytevékenység" céljából veszi ki. E mellett mindkét bérleti szerződésben rögzítették, hogy "a helyiség rendeltetésszerű használatba hozatala a bérlő kötelezettsége".
Azóta se valós tevékenység, se rendbehozatal nem történt tapasztalataink és információink szerint.
Megválaszolatlan kérdések
A többi között az alábbi kérdéseket tettük fel:
Ellenőrzi-e az önkormányzat, hogy a kedvezményesen értékesíteni kívánt ingatlanon valójában folyik-e, a bérlet fejében vállalt üzleti tevékenység? Van-e következménye, ha valaki kibérel egy albetétet azzal, hogy ott valamilyen tevékenységet folytat, majd ezt nem teszi meg? Lát-e abban problémát az önkormányzat, hogy a januári ülésen úgy értékesítettek ingatlanokat, hogy a bérlői kedvezményre jogosító tevékenység nem létezik? Kért-e már valaki bontási, illetve építési engedélyt a szóban forgó ingatlanra? Van-e terv arról, hogy ott ingatlanfejlesztés történik a közeljövőben?
Az önkormányzatot, úgy tűnik, mindez nem zavarja: ennek ellenére megadta a 30 százalékos kedvezményt, ugyanakkor a 24.hu kérdéseit megválaszolatlanul hagyta, amikor ezekről a körülményekről érdeklődtünk. Az Index korábbi cikkében az 1-es albetét kapcsán egy előterjesztésre hivatkozva azt írta, hogy a bérlő Polimetikus Zrt. azt állítja: kereskedelmi tevékenységet végez ott.
És bár a szóban forgó ingatlanon hírük-hamvuk, a fenti cégeknek van székhelyük, és akad tulajdonosuk is. Elmentünk az All Generalnak az Opten céginformációs rendszerében és a cégbíróságon is megadott székhelyére, ahol azzal szembesültünk, hogy ott egy székhelyszolgáltató vállalkozás található.
Az All General egyébként egy takarítócég, de ingatlanépítéssel is foglalkozik, visszafogott sikerrel. A 2014-ben alapított vállalkozás az első négy évben egyetlen egy forint bevételt sem produkált, 2018-ban is csak 491 ezer forint folyt be. A cégnek Raab István a tulajdonosa, neki van még egy R-Rend nevű takarítócége, ami 2014 óta veszteséget termel: öt év alatt több mint 22 millió forintot. Ezen túl nincs más cége Raabnak, aki ettől függetlenül leszurkolhat (vagy már le is szurkolt) kicsivel több mint tízmillió forintot azért a két romos albetétért, ahol jelenleg semmit sem lehet csinálni. Ő sem csinál semmit, hiába bérli "üzleti" célból. Raab István nem reagált megkeresésünkre.
47.5286826,19.0652892
Find local businesses, view maps and get driving directions in Google Maps.
Elsétáltunk a Kontakt Mobil Zrt. székhelyére is. A Károly körúti épületbe rajtuk kívül még vagy két tucat cég van bejegyezve, ugyanis ez is egy székhelyszolgáltató cég irodája.
Ez a cég már más súlycsoport, mint az All General. Bár üzletileg a beszámolók alapján nem tűnik igazán sikeresnek a számítógépes programozással foglalkozó Kontakt-Mobil Fizetési Rendszerház Zrt. (2014 és 2018 között 26 millió forint veszteséget számolt el), a közel 1,1 milliárdos eszközállományuk figyelemre méltó. A cég egyszemélyes tulajdonosa Örményi Viktor, aki a Kontakt-Mobilon keresztül négy céget tulajdonol, és az egyik ilyen cég (a Totalsafe Security nevű biztonsági vállalkozás) a 2018-ben közel 3 milliárdos árbevételt elérő, őrző-védő óriás, In-Kal Zrt. egyedüli részvényes tulajdonosa az Opten adatai szerint.
Azaz: a Gerlóczy utcai ingatlanügy egyik szereplője a hazai őrző-védő szakma fontos szereplője.
A 2010-ben alapított In-Kal Zrt. honlapja szerint annak az In-Kal cégcsoportnak a tagja, amelynek a 2010 előtti, főleg a baloldali kormányokhoz kötődő megbízásait 2008-ban az ellenzéki a Magyar Nemzet 840 millió forintnyi közpénzes munkára tette. Az In-Kal kivette a részét a 2006. október 23-i és az augusztus 20-i központi rendezvények biztosításából, ők védték 2006 szeptemberében az MTV székházát is. A történetünkben feltűnő In-Kal Zrt. jelenlegi, Thököly út címe megegyezik, a korábbi In-Kal Security tulaj, Lasz Zoltán Tamás által birtokolt In-Kal Security Events mostani címével, Lovas Kázmér Attila pedig éppúgy a In-Kal Security Eyents ügyvezetője, ahogy az In-Kal Zrt.-é.
De van egy másik érdekes szál is.
Örményi Viktor a Kontakt-Mobilon keresztül tulajdonosa egy olyan kölcsönzőcégnek is (a Safe-Depo Kft.-nek), amelynek a társtulajdonosa az ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó Somlai Bálint Fülöp, aki az Átlátszó cikke szerint volt már a Matolcsy Ádám-féle New Wave Media Zrt. televíziós üzletág-igazgatója, és korábban a szintén Matolcsy-rokon, Szemerey Tamás-féle NHB 950 millió forintos jelzálogjoga terhelte a bulinegyedbeli szórakozóhelyét. A Safe-Depo a több cég közül az egyik, amely még épp jó időben hagyta el a NHB-bankot 2018-ban, azelőtt, hogy a nemzeti bank visszavonta annak engedélyét, majd az csődbe ment, a hírek szerint 20 milliárd forint bennragadt pénzel. Somlai összesen négy cégét vitte át a Gránit Bankhoz, így menekülhetett meg a Safe-Depo is. És most értünk el ahhoz a tulajdonoshoz, aki Rogán Antal felé kalauzolja történetünket.
Rogán-bizalmas, nagykoalíció
A Polimetikus Zrt. (és rajta keresztül a Duó Consulting) négy albetét tulajdonosa, ám a vállalkozás kelenföldi székhelyén a kapucsengőn semmi nem utal sem az ingatlanos cég, sem tulajdonosának jelenlétére. E-mailünkre a vállalkozás nem reagált. A cég 2016-os megalakulása óta 18 millió forint veszteséget termelt. Főrészvényese Pozsgai Péter, akiről a Magyar Narancs írta meg, hogy Rogán bizalmasának, Kertész Balázsnak a sógora. Kertész belvárosi szerepéről közelmúltbeli távozása miatt írtunk részletesen.
Rogán bizalmasa távozik a Belvárosból, milliárdos gázbizniszre vált
Kertész Balázs korábban az ingatlanbotrányok szimbóluma lett, most a földgázbizniszben próbálkozik. Jó esélyekkel indul.
Amíg Pozsgainak néhány más, alapvetően veszteséghez céghez van köze, addig a Polimetikusnak 100 milliós törzstőkéje van. Ennek eredetére is szerettünk volna rákérdezni, de hiába. Érdekes egybeesés, hogy a Rogán bizalmasához köthető Pozsgai éppen egy olyan ingatlanügyben tűnik fel, ahol egy, korábban a szocialistákhoz köthető vállalkozás a másik szereplő: Pozsgai egy másik szerepvállalásában épp a szintén a korábban MSZP-közelinek elkönyvelt Leisztinger Tamás tűnt fel, ám miután tavaly tavasszal kiderült a közös biznisz, Pozsgai kiszállt a baloldali milliárdos mellől.
Építenek ide valamit?
Az utcaképből jól látszik, hogy a földszintes épületre akár három szint ráhúzható, a Vitkovics utcában pedig hatemeletes a szomszédház tetőtérrel együtt.
Azaz: meglepő lenne, ha a lepusztult állapotú, a környék négyzetméteráraihoz képest töredékért értékesített ingatlanon ne kezdődne valamilyen építkezés, amelynek a vége sok tucat aranyárban értékesíthető lakás lehet. A cégeket sem ez irányú ambíciójukról nem tudtuk megkérdezni, sem arról, hogy olcsón megszerzett tulajdonuk továbbértékesítését tervezik-e.
Mindenesetre a Belvárosban az ingatlanügyek nem értek véget, sőt inkább felpörögtek: a januári képviselő-testületi ülésen ugyanis összesen 980 millió forintért értékesítettek közel 2900 négyzetméternyi ingatlant, több mint 400 millió forintnyi engedménnyel. Ez 338 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent Budapest legdrágább részén.
Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu
