Amióta a papírra nyomtatott újság elveszítette monopolhelyzetét a sajtótermékek között, azóta keres újabb és újabb utakat a média arra, hogy eljusson a közönségéhez. Még az online médiumok is számtalan formátummal próbálkoznak, hogy ön, kedves olvasó, hajlandó legyen a figyelmét macskás videók helyett szerkesztett médiatartalom fogyasztásával tölteni. A The Mind, Explained, amit némiképp leegyszerűsítve nevezhetünk egy új Netflix-dokumentumsorozatnak, ugyanennek a törekvésnek egy izgalmas, csaknem történelmi fejezete. Ez ugyanis csak első ránézésre sima tévésorozat, valójában sajtóproduktum: a Vox készíti.
Aki nem ismerné őket: a 2014-es alapítású, azaz viszonylag fiatal, amerikai online médium a hagyományos hírközlés helyett inkább a hosszabb, magyarázó jellegű és háttércikkek, valamint esszék és publicisztikák előállítására szakosodott. Szándékosan nem az "írás" szót használom, mivel a Voxnál a nem szöveges formátum mindig is fontos volt: több podcastjük is fut, és a YouTube-csatornájuk is gyakorlatilag egyidős az oldallal. Így a Vox riportereinek nem volt idegen terep a mozgókép, ahogy az sem, hogy nem szorosan a napi hírekhez kapcsolódó, gyorsan változó jelenségekről beszéljenek. Az ötlet, hogy egy streaming-szolgáltatóval összefogva készítsenek tartalmat, állításuk szerint már 2015 óta foglalkoztatta a Vox vezetőit. Szerettek volna olyan szerkesztett videótartalmat létrehozni, amely csak annyira hosszú, amennyire feltétlenül kell, viszont sűrű és kompakt, és olyan témákról beszél, amelyek a Vox szerzőit is rég foglalkoztatják, és amelyek felfejtésével kicsit érthetőbbé válhat a világunk.
A Netflixnek tetszett az ötlet, és végül a tervből tavaly májusban lett valóság, amikor az Explained című sorozat első három epizódja debütált a legnépszerűbb streaming platformon a világ 191 országában, ezt követően pedig - netflixes sorozatoktól szokatlan módon - hetente érkeztek új részek, összesen húsz darab, egyenként nagyjából tizenhat-tizennyolc percesek. Ezek a mini dokumentumfilmek egészen specifikus témákat jártak körül a női orgazmustól a kriketten át az örök élet lehetőségéig, mindegyikben több szakértő - nem ritkán nemzetközi szaktekintélyek - és érintett szólalt meg, és a klasszikus dokumentumfilmes eszköztárat animációkkal és infografikákkal egészítették ki. Igazi értelem-bonbonok voltak, röviden, tömören, de még épp feldolgozhatóan beszéltek a felvetett kérdésekről, és, hogy legyen némi marketingereje is a dolognak, minden egyes részt egy-egy híresség narrált, színészek, énekesek, tévés személyiségek.
Az ötlet bevált, a kritika és a közönség is szerette a sorozatot, így értelemszerűen felkérték a Voxot a folytatásra. Ez a folytatás érkezett meg most, csak új évad helyett saját címen új sorozatnak álcázva, de azért ez attól még az Explained folytatása. Kissé változtattak viszont az eredeti koncepción: a világ nagy kérdéseinek változatos merítése helyett most egy adott kereten belül készültek az epizódok, ez a keret pedig az emberi elme - innen a cím, The Mind, Explained, amit, ugye, ha nagyon kell, nagyjából úgy fordíthatnánk, Az elme, elmagyarázva. Az is változás, hogy nem változik epizódonként a narrátor személye: az egész évadot Emma Stone hangján élvezhetjük, és a Netflix globális törekvéseinek hála magyar felirat is elérhető volt már a premier időpontjában, melynek alkalmából öt epizódot tettek elérhetővé, ám a hetenkénti új epizódok is érkeznek majd szép sorban.
Amit kapunk, egy szuperizgalmas koktél külön-külön is érdekes, okos és szórakoztató, éppen ebédszünetnyi epizódokkal, amelyek ugyanakkor, amint az egyre egyértelműbbé válik, össze is függenek, tehát a legjobb abban a sorrendben nézni a részeket, ahogy azok a műsorban egymás után következnek. A memóriával indulunk, megismerjük a memorizáló-versenyek bizarr világát és azt is, hogy mégis hogyan képes egy több száz elemből álló számsort alig pár perc alatt megjegyezni, majd hiba nélkül elismételni egy memória-bajnok. A további részek az álmokról, a szorongásról, a meditációról és a pszichedelikus szerekről szólnak, és valamennyi rész egy neurológiai gyorstalpaló, persze lakossági szinten, beszédes grafikákon ábrázolt agyterületekkel, azok funkcióival és aktivitásaival, e mellett alappillérként jelenik meg a pszichológiai, valamint a művelődés- és társadalomtörténeti kitekintés is, hogy némi íze is legyen ennek az alapvetően természettudományos jellegű sorozatnak.
Az összes témánál látható valamiféle teljességre törekvés, így nem csak a tudomány jelenlegi állása szerinti információk hangzanak el, de az is, hogy honnan indult, hogyan fejlődött és miként jutott el az adott téma kutatása a mai állapotig. Ez különösen az álmokat vizsgáló résznél volt kiemelt téma, az álmoknak ugyanis elég eltérő jelentőséget tulajdonítottak az egyes korokban. Mély szakértővé nyilván nem ezektől a nyúlfarknyi részektől fogunk válni egyik témában sem, viszont vannak olyan izgalmasak a részek, hogy az felkeltse az érdeklődést, és indukáljon néhány Google-keresést, valamint arra is ügyeltek a készítők, hogy minden részbe kerüljön egy-két olyan fun fact, amit biztosan megjegyzünk. Tudták például, hogy a hirtelen ébresztések utáni irritáló érzés, hogy valami nagyon fontosra jöttünk rá álmunkban, nem véletlen vagy egyedi, hanem teljesen általános és megindokolható jelenség? Vagy azt, hogy a sokáig komolyan kutatott pszichedelikus szerek ellen valóságos politikai hadjáratot kezdtek a '60-as években minden tudományos alap nélkül, nettó hazugságokkal? Utóbbi témáról bővebben is olvashat egy korábbi interjúnkban:
Szemünk előtt zajlik a pszichedelikus reneszánsz, és az ecstasy a sztárja
A pszichedelikumok jóval kevésbé veszélyesek, mint az alkohol vagy a nikotin, ha nem felelőtlenül használják őket - mondja a témát kutató Szummer Csaba. De hogy segíthet az ecstasy a nemi erőszak áldozatainak?
Közös vonás továbbá az egyes epizódokban az is, amilyen érzékkel egyensúlyoz a néző okítása és partnerként kezelése között: egyértelmű, hogy tudást, új ismeretet akar átadni, ám ezt képes úgy tenni, hogy azért feltételez a nézőről bizonyos alapintelligenciát, nem dobálózik felesleges latin szavakkal, de ahol szükséges, ott nem rémül meg a szakkifejezésektől, és nem felejteni el értelmezni sem azokat. És közös az epizódokban a mélységesen humanista jelleg is, amelynek jegyében mindegyik témával kapcsolatban az emberi jólléten van a hangsúly:
Memória? Oké, de hogyan javítható? Álmok? Oké, de hogyan tudom segíteni a jó alvást? Szorongás? Oké, először is nem vagy egyedül, népbetegség, így és így lehet ellene tenni.
Ez a jövőorientált, pozitív, megoldás-fókuszú szemlélet igazi amerikanizmus, éspedig az, amit nyugodtan megtanulhatunk tőlük, emellett pedig implicite a tudománytagadás ellen is hat, az pedig a laposföldhívők és oltástagadók korában nem mellékes szempont.
A The Mind, Explained jelenleg öt darab, tizenöt-tizennyolc perces résszel nézhető a Netflixen, hamarosan újabbak követik. Értékelés: 8/10
Kiemelt kép: Netflix
