Az év elejétől szeptemberig 10-16 százalékkal drágult a boltokban a sertéshús, a húskészítmények ára pedig 6-8 százalékkal emelkedett. Mindenki érzi a pénztárcáján a világpiacot felforgató afrikai sertéspestis hatását, de az áremelkedés itt biztosan nem áll meg, különben sorban bedőlnének a magyarországi húsfeldolgozók.
A 24.hu ugyanis úgy értesült piaci körökből, hogy a fogyasztói árak emelkedése ellenére már
több mint 23 milliárd forint veszteséget hoztak össze a nagyobb húsipari cégek idén, az első kilenc hónapban.
A brutális számot nem erősítette meg kérdésünkre Éder Tamás, a feldolgozókat tömörítő Magyar Hússzövetség elnöke, de azt igen, hogy a rendkívüli állapot jelentős veszteségeket okoz a vágóhidaknak és a húsüzemeknek egyaránt. Idén február elején volt a legalacsonyabb az élősertés felvásárlási ára, azóta 44 százalékkal drágult e legfontosabb alapanyag. Az önköltség másik fontos eleme, a bér ugyancsak kétszámjegyű mértékkel nőtt.
A költségnövekedésnek azonban eddig csak a töredéke érkezett meg a fogyasztókhoz, akkor is, ha például a comb kilója a januári 1190 forintról 1410 forintra, azaz 18,5 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A csak vágással foglalkozó cégek a felvásárlási árak emelkedésének megindulása után csak 5-6 hónappal később tudtak árat emelni. Mostanra valamelyest javult a helyzetük, nem így a húskészítményeket előállító vállalkozásoknak, nekik még nehezebben megy az alapanyag drágulásának továbbhárítása. Jellemző, hogy a gépsonka kilója kilenc hónap csak 5 százalékkal tudott drágulni, 2260 forintról 2380 forintra.
Ahogy korábban megírtuk, a világ legnagyobb sertéstermelője és egyben legnagyobb fogyasztója küldi az egekbe az árakat. Kínában az afrikai sertéspestis miatt az állomány jelentős részét le kellett vágni, és importból fedezik a kiesést.
Magyarország a jelenlegi állás szerint inkább elszenvedője, mint haszonélvezője a helyzetnek. Kína ugyan óriási keresletet támaszt, hajtja az importot, ám nem kér a magyar sertésből, mert noha hivatalosan magyarországi sertéstartó telepen nem mutatták ki a rettegett vírust, csak vaddisznókban, attól még tavaly április óta érvényes az importstop.
Hello, röfik: veszélyben a teljes magyar sertésállomány
Több jel utal arra, hogy a sertéspestis régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött.
Az Európai Unió exportőrei fölözik le az extraprofitot Kínában, és miután a magyar sertésfelvásárlási árak a német piacéhoz vannak kötve, Magyarországnak nagy exportszállítmányok és óriási kaszálás helyett inkább csak a drágulás marad.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a vágóhidak tapasztalata szerint az utóbbi hetekben stagnált az élő sertés ára, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból pedig az olvasható ki, hogy az ipari átadási árak kicsit emelkedtek, vagyis a kereskedők hajlandók kicsit többet fizetni a beszállítóknak. A kereskedők utolsó vérig nyomják vissza az áremelési törekvéseket, de most úgy tűnik, hogy saját árrésükből engedtek valamennyit, hogy drasztikusan ne kelljen átírni a boltokban az árcédulákat.
Igyekeznek elhúzni a hatást, de ezzel együtt elkerülhetetlen, hogy az élőállat beszerzési árának emelkedése végül megjelenjen a fogyasztói árakban - véli Éder Tamás, de konkrét becslésbe nem bocsátkozott arról, hogy mikor és összességében mennyi lesz a drágulás. Ha azonban abból indulunk ki, hogy idén eddig 44 százalékkal drágult a legfontosabb költségtényező, az alapanyag, akkor benne van a pakliban, hogy még 20-30 százalékkal emelkedik ezután a húsok, illetve húskészítmények ára.
Hogy mennyi idő alatt jelenik meg a fogyasztói árakba mindaz, ami az önköltségi oldalon végbement, az már bonyolultabb kérdés, de az előrejelzések szerint
egy-két évre biztos be kell rendezkedni a magasabb húsárakra.
Sőt az is lehet, hogy nem áll meg itt a trend. A piacot meghatározó Kínában még nem vágták ki a pestises állományt maradéktalanul, konzervatív szakértői becslések szerint az állomány 40 százalékát kell leölni. Összességében 25-30 százalékos termeléscsökkenéssel kalkulálnak, és azzal, hogy az ázsiai ország importigénye hosszabb ideig szívja majd a piacot, magasan tartva ezáltal az árakat - foglalta össze a kilátásokat Éder.
De ennél közelebb is akad árfelhajtó tényező: a szomszédos Romániában nagy sertésállományokat vágtak ki a betegség miatt, és az egyébként is húsbehozatalra szoruló ország tavaly óta jelentősen növelte az importját. Nemcsak a húst és a készterméket, hanem az élősertést is viszik, Délkelet-Magyarországon nehéz helyzetbe hozva a vágóhidakat.
A sertéstenyésztők - kivéve azokat, akiknek leölték az állatait - most nyerésben vannak, rendes profithoz juthatnak, a húsipar azonban szenved az importstop miatt. Halvány reménysugár, hogy néhány importőr, mint Szingapúr és néhány hete Szerbia újra hajlandó fogadni magyar hússzállítmányokat. A magyar agrárdiplomácia a regionalizációval próbálkozik, vagyis azzal, hogy elfogadtassa, csak behatárolt régión belül fordul elő afrikai sertéspestis, a "tiszta" területekről mehessen a hús, főleg a valaha jó piacot jelentő Japán, Korea és Kína irányába.
Kiemelt kép: Monty Rakusen / Cultura Creative / AFP
