"Egy hamis mosoly" - így fogalmazta meg a pekingi téli olimpiával kapcsolatos érzését Aj Vej-vej, világhírű kínai ellenzéki művész, aki portugáliai száműzetéséből szomorúan nézi, hogyan válik az általa tervezett stadion, a Madárfészek a helyi politika játékszerévé.
Amikor kiválasztották a létesítmény megtervezésére, abban reménykedett, hogy a 2008-as nyári játékok és a sajátos építészeti stílus Kína új nyitottságát jelképezi majd. De csalódnia kellett.
"Ugyanaz volt a célom, mint a többi építésznek, vagyis a lehető legtökéletesebb tervezésre törekedtem. Azonban a későbbi felhasználás módja az eszményeinkkel ellentétes irányba ment.
Azt reméltük, hogy építészetünk a szabadság és a nyitottság szimbóluma lehet, optimizmust és pozitív erőt sugároz majd
- nyilatkozta az AP-nek adott interjújában.
Amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2001-ben Pekingnek ítélte a nyári játékokat, hitt benne, hogy ez segíthet az emberi jogokért folytatott harcban. De a 2008-as olimpiát mélypontnak nevezte, mivel a migráns munkásokat kitoloncolták a városból, a kis üzleteket bezárták, az utcai árusokat eltávolították és pálmafákkal, valamint tengerparti jelenetekkel festett hatalmas hirdetőtáblákat helyeztek el, hogy elrejtsék a környék valódi képét.
"Az egész olimpia blokád alatt zajlott, miközben a NOB és a kínai rezsim között szoros együttműködés alakult ki. Ebben a világban, ahol mindennek van politikai dimenziója, azt mondták nekünk, hogy ez egyszerűen csak egy sportesemény.
Most Kína és a NOB ismét azt állítja, miközben előbbi természetesen politikai célokat tart szem előtt, utóbbi számára pedig az olimpia olyan üzlet, amely milliárdos szponzori és televíziós bevételt termel.
Állítja, hogy a 2008-as játékok nemhogy nem változtatta meg Kínát, de az emberi jogi helyzet tovább romlott.
"Kína látta a Nyugat képmutatását és tétlenségét az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben, ezért még merészebb, gátlástalanabb és könyörtelenebb lett. A kommunista pártot nem érdekli, hogy a Nyugat részt vesz-e a játékokon vagy sem, mert Kína biztos abban, hogy az kellően elfoglalt a saját ügyeivel" - célzott arra, hogy
az Amnesty International jelentése szerint akár egymillió ujgur is úgynevezett átnevelő táborokban lehet az ország másik részén.
Amikor 2011-ben kifejtette a gondolatait, adócsalás vádjával letartóztatták. 81 napot töltött börtönben anélkül, hogy valaha is elítélték volna. Szabadulása után először Berlinbe, majd Cambridge-be költözött, jelenleg Portugáliában él, és úgy véli, valószínűleg soha nem tér vissza Kínába.
Szerinte az idei olimpián a koronavírus-járvány még jól is jön a kínai kormánynak, hiszen így korlátozható az újságírók mozgása a játékok alatt és az adminisztratív ellenőrzés hatékony módszer arra, hogy erősítse a tekintélyelvűségbe vetett hitet.
