A tükröt, valamint Sisi ezzel egyidőben megszerzett kesztyűjét egy 2021-es müncheni árverésen vásárolták - mondta el L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója.
Az eseményen jelen lévő Szentkirályi Alexandra emlékeztetett: I. Ferenc József magyar király felesége, Erzsébet királyné már életében is legenda volt, aki nagy gondot fordított a magyar történelem, az irodalom, az ország megismerésére, nyelvtudását is szorgalmasan gyarapította, sőt, ha kellett, a magyar érdekeket is képviselte.
Szentkirályi emellett hangsúlyozta: a magyar kormány stratégiai jelentőségű ágazatként tekint a kultúrára és az ehhez kapcsolódó turizmusra, sőt, arról beszélt, hogy egy nemzet akkor tud csak igazán kiteljesedni, ha látszik, hogy mélyre eresztette a gyökereit, múzeumokat kezd építeni, illetve új kulturális tereket hoz létre.
A kijelentés természetesen nem volt véletlen, hiszen a kormányszóvivő így folytatta:
Ma ennek az országépítő korszaknak a második reneszánszát éljük - itt zajlik a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházása, a Liget-projekt.
A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében egy hónapig látható ezüstkeretű piperetükör a bécsi udvar egyik elismert szállítója, Josef Carl Klinkosch (1822-1888) jegyeit viseli, aki a XIX. század közepének egyik legfontosabb ötvösmanufaktúráját vezette. A cégnek 1869-ben lett az egyedüli tulajdonosa, ekkortól használta az ezen az
1872 után született, tetején a császári koronát, illetve a királyné monogramját is viselő tükrön
is látható mesterjelzést.
A polírozott diófa alapra szerelt ezüstkerettel díszessé vált tárgy valamely császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott. Erzsébet királyné bécsi, hofburgbeli lakosztályában ma is látható az az egyszerűbb kivitelű készlet, amely a királyné napi szépségrutinját szolgálhatta.
