Egy új tanulmányban Jens Barosch, a Carnegie Tudományos Központ munkatársa és kollégái a japán Hajabusza-2 űrszonda által elhozott mintákat elemzik - írja a Phys.org.
A szakértők arra jutottak, hogy a vizsgált anyagok egy része a Naprendszernél is ősibb.
A Hajabusza-2 2014-ben indult útnak, az űreszköz négy évvel később találkozott a 162173 Ryugu aszteroidával. Két évig keringett az égitest körül, majd le is ereszkedett felszínéhez, ahonnan mintákat vett. Ezeket később elhozta a Földre.
A bolygónktól 300 millió kilométerre fekvő Ryugu 16 hónap alatt kerüli meg csillagunkat. Az objektum olyan, mint egy kavicshalmaz, valószínűleg eltérő aszteroidák anyagaiból épül fel. Egyes korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az égitest a Naprendszer külső régiójában alakult ki, és azóta folyamatosan vándorol befelé. Más kutatók ezzel szemben úgy gondolják, a Ryugu pora arra utal, hogy a földi víz hasonló aszteroidáktól származik.
Mióta a minták megérkeztek a Földre, több kutatócsoport is megvizsgálhatta őket, a szakértők most az anyag korát akarták meghatározni. Baroschék szerint a kisbolygók szemcséi különböző típusú csillagoknál és csillagokhoz köthető folyamatokkal jöttek létre. A datálás az izotópok elemzésével végezhető el.
A kutatók a Ryugu szemcséit szenes kondritok anyagaival vetették össze, ezen meteoritokra több példa is ismert a Földről. A kondritok 5 százaléka olyan szemcséket is tartalmaz, melyek a Naprendszernél ősibbek. Egyes anyagok 7 milliárd évesek lehetnek. A Ryugu mintáiban találtak olyan anyagokat, amelyek illeszkednek a meteoritokéhoz, a csapat szerint ezek a szemcsék szintén korábbiak a Naprendszernél.
