Hogy mi köze a tornának az ökölvíváshoz és utóbbi olimpiai szerepléséhez? Nos, egy japán úriember a kapocs. Kovács Kokó István nemrég elárulta honlapunknak, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke Morinari Watanabe urat bízta meg annak a bizottságnak a vezetésével, amely a tokiói olimpia ökölvívó számainak a megszervezéséért felel. Azt is elmondta, miért épp őt.
Kovács Kokó István: Nemzetközi szinten hitelesebb vagyok, mint itthon
Magyar segítséggel menekülhet meg az olimpiai ökölvívás.
A 60 éves japán sportdiplomata 2017 óta a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke. Azért esett rá Bach úr választása, mert a tornasportban az elmúlt két évben olyan változtatásokat vezetett be, amelyek átláthatóbbá, kevésbé a versenybírák, az erősebb lobbi által befolyásolhatóvá tették a mindig is vitaalapot szolgáltató pontozásos sportág versenyeit
- mesélte Kovács.
Új fejezet kezdődött a tornasportban
Nos, a Stuttgartban zajló olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon mindenki bizonyosságot kap arról, miről is van szó, milyen változásokat vezet be Watanabe úr: egy japán fejlesztésű pontozórobot, vagyis mesterséges intelligencia segíti a zsűri munkáját.
"Új fejezet kezdődött a tornasportban" - idézi a nemzetközi szövetség elnöke, Vatanabe Morinari szavait a The New York Times is. A japán Fujitsu cég által tervezett technológia lényege, hogy harminc - alig észrevehető - szürke dobozt helyeztek el a versenyterületen, amelyek háromdimenziós lézerérzékelőkkel nyomon követik a tornászok mozgását. Az adataik egy központi rendszerbe kerülnek, ott a mesterséges intelligencia elemzi a test helyzetét, sebességét és a szögállásokat, ezzel segítve a pontozók dolgát.
Egyelőre nincs szó arról, hogy a robotpontozó átveszi az emberek szerepét, hiszen a végső szót a zsűritagok mondják ki.
A mesterséges intelligencia két esetben állt a bírók rendelkezésére Stuttgartban.
- Egyrészt a nehézségi értéket jelző pontszámok megerősítésére, amikor a tornászok megkérdőjelezték a döntésüket,
- másrészt amikor jelentős eltérés volt a zsűritagok pontjai között.
Ráadásul egyelőre csak a lólengés, a gyűrű és az ugrás versenyeinél használják.
Vatanabe elismerte, hogy az emberi tévedések jelentős mértékben befolyásolhatják a pontozást, a legmodernebb technológia segítségével viszont tettek egy lépést az igazságosság felé. Az amerikai napilap úgy fogalmaz, a következő mérföldkövet az jelentené, ha a robotpontozót az olimpián is használnák, hiszen a sportág időnként valóban az ellentmondásos ítéletek és a gyakran felvetődő sportpolitikai eredetű befolyásolások miatt kerül reflektorfénybe.
A nemzetközi szövetség ezen a héten nem hozott nyilvánosságra konkrétumokat a rendszerrel kapcsolatban, ám Steve Butcher sportigazgatója elárulta, hogy a technológia segítsége már eredményezett "néhány változást" a világbajnokságon, mert a bírók a gyakorlatok jelentős részénél használták a rendszert ellenőrzési és oktatási célból.
Hogy vélekednek az érdekeltek?
A négyszeres olimpiai bajnok amerikai Simone Biles edzője, Laurent Landi szerint túlságosan korai lenne a robotpontozó bevezetése, mert a rendszer még nem eléggé kiforrott. Hozzátette azonban, hogy a számítógépes segítség pozitív lépést jelentene a sportág számára, mert jelenleg túl nagy a szubjektivitás lehetősége a pontozásban.
Nem kellene robotoknak átadni a feladatot, ez kissé furcsa lenne. Azt hiszem, a bíróknak mindig embereknek kell lenniük
- szögezte le Yul Moldauer, az amerikai férficsapat tagja.
A Fujitsu és a nemzetközi szövetség tervei szerint a lézeres érzékelők a nézői élményt is fokozhatják a jövőben, ezen a héten már kísérleteztek is azzal, hogyan lehet beépíteni az adatokat a televíziós adásokba. (Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)
