Olyan árrobbanás következett be az építőiparban, hogy a Közbeszerzési Tanács új Útmutatójában lehetővé teszi, hogy a már futó szerződéseknél is áthárítsák a vállalkozók a megrendelőkre a költségek megugrását. Vagyis drágulhatnak a megkezdett beruházások is - írja az Azénpénzem.hu.
Hogy erre sor kerülhet, arról csütörtökön írtunk.
Kapcsolódó
Elérte a háború Érdet, két nagyágyú vállalat is elállt a Tárnoki út felújításától
Napi árazás azért nem, de árindexálás jöhet az építőiparban.
Egyes építőanyagok 15-150 százalékkal drágultak 2021-ben, idén eddig további 15-25 százalékos áremelkedés látható - írja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szakszövetség már egy évvel ezelőtt jelezte, hogy a pandémia okozta világkereskedelmi folyamatok építőanyagok áremelkedésére gyakorolt hatása komoly problémákat okoz az építési szerződéseknél. Az áremelkedésekből adódó kockázatot, költségnövekedést a vállalkozók egyedül nem tudják viselni, azt meg kell osztani szerintük a megrendelővel annak érdekében, hogy a létesítmények elkészülhessenek. A problémát az ÉVOSZ jelezte a Közbeszerzési Tanács felé is.
Végül széleskörű egyeztetést követően a Közbeszerzési Tanács aktualizálta a közbeszerzési eljárások keretében megkötött szerződések módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos útmutatóját. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója jogszerű keretek közé helyezi az árkockázat megosztását a megrendelő és a vállalkozók között. A folyamatban lévő munkáknál eljárási rendet is ad az árak szükség szerinti felülvizsgálatához oly módon, hogy a felek jogtalan előnyökhöz ne jussanak és hátrányba se kerüljenek az előre nem látott jelentős árváltozások miatt. A szerződések módosítása azonban csak mindkét fél beleegyezésével lehetséges.
A jövőben megkötendő szerződéseknél pedig célszerű rögzíteni, hogy az árváltozásokat hogyan fogják kezelni. Ehhez az ÉVOSZ készített árindexálási javaslatot, amit átadott a Közbeszerzési Hatóság részére is. Az ÉVOSZ javaslata a hazai és import beszerzésű építőanyagok árváltozását egyaránt tartalmazza, rábízva a szerződő felekre az ár-felülvizsgálati időszakot. Az árváltozások kezeléséhez elsődlegesen javasolt adatok a KSH, az EUROSTAT és az MNB által közzétett adatbázisokban találhatók meg.
