A Mfor hét árstopos, és az árstoppal nem érintett alapélelmiszer árszínvonalának hazai alakulását vetette össze környező országokkal. Az elmúlt hónapokat vizsgálva a lap rámutatott arra, hogy több termék, köztük a kenyér ára meredek emelkedést mutat, nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is.
Az Eurostat adatai alapján már tavaly novemberben is 12 százalék felett drágult a kenyér az előző év azonos időszakához képest, így a drágulás nem magyarázható pusztán a háborúval, ráadásul a pékek már januárban arra figyelmeztettek, hogy 10-15 százalékkal tovább emelik a liszt árát a malmok, emiatt biztos, hogy a kenyér is tovább fog drágulni. Azonban a drágulás februárban vett új sebességet: innentől kezdve folyamatosan 20 százalék felett maradt.
Májusban pedig eljutottunk odáig, hogy egy év alatt a magyarok 38,4 százalékkal fizetnek többet ugyanazért a kenyérért, mint tavaly
- írja a lap.
A magyarországinál magasabb áremelkedést (39,9 százalék) csak az unió legszegényebb országaként ismert Bulgáriában mértek, míg Romániában drágult a legkevésbé a kenyér májusban, ahol 22,4 százalékkal fizetnek többet érte.
Az Eurostat a KSH szerint közel 30 százalékos drágulást jelzett a tojás árára május hónapra, amelynél a régióban magasabbat egyedül Csehországban, valamint Bulgáriában mértek. A sajt és túrófélék 33,4 százalékkal kerültek többe az Eurostat számai szerint, mint tavaly ilyenkor.
Ez az áremelkedés hónapok óta Európa egyik legmagasabbja, egyedül Litvániában drágábbak némileg a sajtok, a helyzet pedig csak romlik.
November óta drágul a vaj: az áremelkedés májusra 31 százalékosra hízott, ami az ötödik legnagyobb árnövekedés Európában, de a szlovákok, a csehek és a németek is előznek minket.
A disznóhús árának emelkedése májusra megközelítette a 13 százalékot, a szárnyasokért pedig átlagosan 34,2 százalékkal hagytunk ott többet a hazai boltokban.
Az árstop hatálya alá csak a 2,8 százalékos tehéntej esik, ez pedig részben megmagyarázza azt, hogy a kormányzati döntés ellenére májusban Magyarországon drágult a legjobban a régióban a tartós tej, kereken 14 százalékkal.
A liszt és gabonafélék drágulása a búzafinomliszt árstopja ellenére is jelentősnek mondható. Májusban közel 19,6 százalékkal fizetünk többet most a lisztfélékért, mint egy évvel korábban, de még így is hazánkban drágultak legkevésbé a régióban.
A cukor esetében egyértelműen látszik a kormányzati árstop pozitív hatása.
A januárig tartó folyamatos áremelkedési tendenciában januártól mutatkozik törés, ráadásul a cukor májusban is csak 3,9 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, ezzel messze Magyarországon drágult a legkevésbé a cukor a régióban. Lengyelországban ez a drágulás 36,5 százalékos.
Rendhagyó termék a burgonya. Míg áprilisban több mint 25 százalékkal többet fizettünk burgonyavásárláskor, mint egy évvel korábban, addig májusban már csak 13,2 százalékos drágulással szembesülhettünk a boltokban. A régióban jelenleg Magyarországon emelkedik legkevésbé a burgonya ára, míg a legnagyobb árszökkenéssel a román fogyasztók találkozhatnak, de mindez semmi a csúcstartó Észtországhoz képest, ahol 125 százalékkal drágult a krumpli.
