Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozik az MTA TK Jogtudományi Intézetének Büntetőjogunk szabályozási újdonságai - a jogtudatban elnevezésű, az NKFIH pályázatán nyertes kutatócsoportja.
Az empirikus kutatás alapja az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló, 1200 fős adatfelvétel volt, amely 2018 októberében zajlott. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e. Ezen felül arra is választ adhattak, hogy amennyiben ők lennének a jogalkotók, akkor a cselekményt bűncselekménynek nyilvánítanák-e.
Kemény büntetést akarunk
A kutatók jelenleg már az adatok elemzését végzik. Érdekes eredményekre jutottak az orvosok által kért vagy általuk elfogadott előnyök, ezen belül is a hálapénz büntetőjogi megítélése kapcsán. Az orvosok által kért vagy elfogadott előnyökre vonatkozó vesztegetési tényállás 2013-ban lényegesen megváltozott, illetve az ilyen cselekmények megítélését a Kúria elvi határozata is befolyásolta. Ennek eredményeként hatályos jogban nem büntetendő az előnyök műtét utáni elfogadása, de az bűncselekményt képez, ha az egészségügyi dolgozó az előnyt a betegtől kifejezetten kéri, illetve azt már a beavatkozást megelőzően elfogadja.
A legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 000 forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől (pedig büntetőjogunk ezt már több évtizede így szabályozza).
A kutatás hipotézisével összhangban a legalacsonyabb szintű a szabályozási újdonság ismerete volt, így a válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy az előny műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez.
Igazolást nyert a magyar lakosság magas büntetési hajlandósága és hatályos joggal szembeni kritikus szemlélete is. A válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Alig valamivel több mint egytized (13 százalék) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében hatályos büntetőjogunknak megfelelően szabályoznák.
Kiemelt kép: Csnádi Márton/24.hu
