„A magyarázat egyesek számára hihetetlen: román emberek is szavaznak a magyar pártra”

Ma már nem kétséges, hogy a legjelentősebb kormánypárt, a szociáldemokrata PSD húzta ki a csávából az RMDSZ-t a május 26-i EP-választáson azzal, hogy a Kárpátokon túli megyékben, magyarokat csak tévében látó településeken is pecsételtek a magyar pártot szimblizáló tulipánra, minek köszönhetően az RMDSZ két brüsszeli mandátumot szerzett. Ehhez csupán annyi kellett, hogy a román megyék legkisebb településein is a PSD töltötte fel románokkal az RMDSZ-nek járó urnabiztosi helyeket. Az eredmény:

a szövetség közel 21 ezer vokssal többet kaszált a Kárpátokon túli megyékben, mint öt évvel ezelőtt.

Tény, sok kicsi sokra megy alapon elég, ha felső parancsra a PSD-aktivisták sok száz kis faluban rábeszéltek néhány tucat atyafit, hogy pecsételjen a tulipánra.

Elsőként Liviu Harbuz, a PSD-ből kivált Victor Ponta ex-kormányfő alakította Pro România Párt Neamţ megyei koordinátora borított, miután csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, náluk a PSD emberei lettek RMDSZ-es urnabiztosok. A minta pedig a többi román megyében is működött, miközben az érintett RMDSZ-szervezetek mossák kezeiket.

Barátaimat, munkatársaimat győztem meg, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, és így lettek meg az urnabiztosaink is

- mondta a 24.hu-nak Danciu Nicoleta, az RMDSZ Gorj Megyei Szervezetének elnöke, megjegyezve, hogy 3500 támogató aláírást is gyűjtöttek a megyében ahhoz, hogy a szövetség indulhasson az EP-választásokon.

A 2011-es népszámláláson Gorj megyében 134-en vallották magukat magyarnak, az EP-választáson a tulipán 938 szavazatot kapott.

Kis magyar közösségek élnek szétszórva a megyében, nagy teljesítményekre nem vagyunk képesek, ám ha szavazni kell, akkor megtesszük a kötelességünket. De sokat számított az RMDSZ iránti szimpátia, mert az embereknek itt is elegük lett a PSD-cirkuszokból

- nyilatkozta a 24.hu-nak Hapenciuc Adriana, az RMDSZ Suceava Megyei Szervezetének elnöke. Úgy véli, nem furcsa, hogy habár 183 a hivatalosan magukat magyarnak vallók száma a megyében, május 26-án 1485-en pecsételtek a Szövetségre. Sok városban élnek még a Ceausescu-érában munkájuk révén idetelepített magyarok, akik Hargita, Kovászna megyéből érkeztek, de szerinte a "Fidesz kiváló határon túli politikája" is segített ennyi szavazat összegereblyézéséhez.

Kincstári magyarázattal Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök sem maradt adós, Forró Gyöngyvér sajtószóvivőn keresztül a 24.hu-nak megerősítette azt, amit a maszol.ro-nak nyilatkozott az ügyben:

Az első és legbanálisabb magyarázat, bár egyesek számára hihetetlen: román emberek is szavaznak az RMDSZ-re. Azok, akik eddig azért kritizáltak, hogy nem kapunk román szavazatokat, most épp azért vannak kiakadva, mert nem csak magyar emberek voksoltak az RMDSZ-re.

Sejteni lehet, hogy a PSD-RMDSZ haditerv a kampány hajrájában, sebtében született, amikor kiderült, hogy a legmegbízhatóbb román közvélemény-kutatások is 3,5-3,8 százalékra taksálták az RMDSZ-t, amelyik finoman szólva is lazán vette a kampányt, a párt vezetői álmukban sem gondolták, hogy kieshetnek az EP-ből. A kétségbeesést jelzi, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kampány utolsó hetében, a kapóra jött uzoni temető botrányát zászlóra tűzve szakított a szocdemekkel. Miközben korábban a sokkal súlyosabb kérdésnek számító marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem önállósodásának ügye nem járt ilyen következménnyel. Sőt, az RMDSZ fejlehajtva asszisztálta és szavazta az igazságügyi törvények módosítását csak azért, hogy Liviu Dragnea szocdem-vezér megszabaduljon a börtöntől, a kormánypárt pedig bedarálja az igazságszolgáltatást.

A PSD írásba foglalt feltételek nélküli támogatása most bumerángként csapott vissza, a hétköznapi romániai magyarok jelentős része pont ezért csömörlött meg a szövetségtől. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a főként a Székelyföldön népszerű Sógor Csaba (még) EP-képviselő puccs-szerű kigolyózása a mostani EP-listáról sok magyar választót tántorított el a szavazástól. Ráadásul pont annak a Vincze Lórántnak kellett helyet csinálni a lista élén, aki a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnökeként amúgy is rendszeresen Brüsszelben dolgozhat.

Kelemen Hunor azonban a jelek szerint hálátlan a PSD-nyújtotta "megfizethetetlen" támogatásért, mert miután hétfőn Liviu Dragnea szocdem-vezér, képviselőházi elnököt börtönbe zárták, azonnal áttáncolt az ellenzékhez.

Úgy tudni, bizonyos feltételekkel az RMDSZ hajlandó támogatni a PSD-kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a korábbi államfő Traian Băsescu vezette Népmozgalmi Párt (PMP) varr most össze.

A probléma, hogy az említett három román ellenzéki párt, de elsősorban a PNL azt képzeli, hogy azért, mert ők kapták a legtöbb voksot az EP-választáson, már kormányt is borítanak.

Pedig maga Băsescu is bevallotta pénteken a Digi24 hírtelevíziónak, hogy egy PNL-USR-PMP-RMDSZ-Pro România koalíció, megtűzdelve némi átszavazással is kevés egy többségi kormányzáshoz. Erre figyelmeztet, hogy Liviu Dragnea megüresedett képviselőház-elnöki helyére a PSD-ALDE tandem simán beszavazta a saját emberét, Marcel Ciolacut.

Kelemen Hunor ismét nem a romániai magyarság egészét érintő megoldandó problémákat, hanem tisztségeket szab feltételül a koalícióba lépéshez. Az első, hogy Eckstein-Kovács Péter ombudsman legyen, miután Victor Ciorbea mandátuma lejárt. Az USR-PMP már meg is tette a javaslatot, magyarán számítanak az RMDSZ-re a bizalmatlansági indítvány majdani megszavazásakor. Hogy konkrétan még mit kér az RMDSZ, nem tudni, de vélhetően további tisztségeket, esetleg miniszteri tárcá(ka)t.

Ősszel államfőválasztás lesz, jövőre pedig helyhatósági választások, és sok elemző figyelmezteti az eddigi szunyókálásból ébredő ellenzéki pártokat, legyenek türelemmel, hagyják csontig erodálódni a PSD-t, ellenkező esetben kiheverik Daddy (Dragnea) elvesztését, és "újratermelődnek". Ugyanakkor vélhetően Klaus Iohannis államfő sem akar belpolitikai káoszt az őszi választások előtt, korábban többször is elismételte, nyugalmat és munkát akar látni a kormányban.

Ezt jelzi, hogy amióta Viorica Dăncilă kormányfő megszabadult Dragnea távirányításától, egyre szívélyesebb kapcsolatban áll Iohannis-szal, már napi szinten kommunikálnak az ország ügyeiről, minisztercserékről. Dăncilă pedig hátsó ajtón csendben visszahozná a PSD-be a Dragnea elleni korábbi rebelliseket, pártfinanszírozó kemény embereket, több megyei elnököt. Kérdés, hogy a PSD-ben felcsapott belső hatalmi harc meddig húzódik, lesznek-e átülések a törvényhozásban.

Iohannis a PNL jelöltjeként lett államfő, a liberálisok kormányzása a beleegyezése nélkül megmarad álomnak.

Kiemelt kép: Ovidiu MATIU / AFP