Az Európai Unió lakosságának 8,6 százaléka nem tudja megengedni magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét - derül ki az Eurostat 2020-as adataiból. Magyarországot tekintve ez az arány még magasabb: a teljes lakosság 12,8 százaléka nem jut megfelelő ételhez.
A többi országgal összehasonlítva Magyarország a 4. helyen áll, a legrosszabb helyzetben Bulgária van, ott a teljes lakosság 26 százaléka nem tud megfelelően étkezni. Őket követi - némileg meglepő módon - Németország (15,1 százalék), majd Románia (14,7 százalék). A skála másik végén Svédország (1,9 százalék), Írország (1,5 százalék) és Ciprus (1,1 százalék) szerepel. A visegrádi országok közül Szlovákia áll hozzánk a legközelebb, 11,8 százalékkal, Csehországban sokkal jobb a helyzet (4,1 százalék), Lengyelország pedig már 9 százalékponttal ver minket.
A szegényebb rétegek esetében kicsit változik a sorrend. Az Eurostat megfogalmazásában az elszegényedéssel veszélyeztettek azok, akiknek a rendelkezésre álló jövedelme (a járulékok levonása után) legfeljebb az országos mediánbér 60 százaléka. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban Magyarországon kicsivel több mint 180 ezer forint volt a havi nettó mediánjövedelem, vagyis a szegénységi kockázat azokat érintette, akiknek havonta legfeljebb 108 ezer forint elkölthető jövedelmük volt.
Ebben a kategóriában hazánk a 27 uniós tagország körében az 5. helyen áll, 31,9 százalékkal, a listát itt is Bulgária vezeti, ahol a probléma a szegényebb csoportok több mint felét érinti. Őket követi Görögország, Szlovákia és Románia. A tagországok átlaga 21,7 százalék, a legjobban Luxemburg (6,6 százalék), Írország (3,9 százalék) és Ciprus (3,8 százalék) szerepelt. A maradék két visegrádi ország, Csehország és Lengyelország, a középmezőnyben található.
Az Eurostat azt is megnézte, hogy a mai világban szinte nélkülözhetetlen internethozzáférés a lakosság mekkora része számára okozhat problémát.
A teljes lakosság körében az első három helyen Románia, Bulgária és Magyarország szerepel, vagyis ezekben az országokban a legmagasabb a lakosság körében azok aránya, akiknek nincs elég pénzük saját internetelőfizetésre.
Meg kell jegyezni azonban, hogy csak Romániában és Bulgáriában van 10 százalék fölött ez az arány, Magyarországon 5 százalék körüli. Ezzel szemben Luxemburgban, Svédországban és Hollandiában fél százalék azok aránya, akiknek nem futja internetre.
Ha a szegénységi küszöbön vagy az alatt található csoportokat nézzük, akkor az első három sorrendje ugyanez, az arányok azonban sokkal rosszabbak: Romániában 40,9 százalék, Bulgáriában 26,6 százalék, Magyarországon pedig 16,9 százalék, ami jóval a 9,7 százalékos uniós átlag fölött van. A visegrádi országok közül Szlovákia közvetlenül hazánkat követi, Csehország kicsivel az EU27 átlaga alatt van, Lengyelországban viszont mindössze 3,1 százalék az internetet anyagi okokból nélkülözni kénytelenek aránya a szegénye(bb)ek körében.
