Donald Tusk és Orbán Viktor viszonya messzemenően nem baráti - mondja az ottani ellenzék vezéréről Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő. Szerinte a lengyelek és a magyarok útja most valószínűleg szétválik egy időre.
Bár a legtöbb mandátumot az eddig kormányzó Jog és Igazságosság nyerte Lengyelországban, többsége az ellenzéki pártok tömörülésének lesz. Ez azt jelenti, hogy a jobboldali PiS 8 évig tartó kormányzása valószínűleg véget ér, a volt miniszterelnök, Donald Tusk pedig visszatérhet a hatalomba.
Hogyan változatja ez meg Magyarország és Lengyelország viszonyát? Hozzájuthatnak-e a lengyelek az eddig náluk is visszatartott európai uniós forrásokhoz? Változik-e a hozzáállásuk Ukrajnához és a gabonavitához, amiben a magyar gazdák is érintettek? Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértővel, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.
– Mi várható az elkövetkező napokban?
– Ha lehet hinni az eddigi jeleknek, akkor az látszik, hogy az ellenzéki hárompárti koalíció (ami igazából négy pártot takar) fog tudni kormányt alakítani, hiszen nagyjából már a választásokat megelőzően jelezték, hogy amennyiben így alakulna az eredményük, készen állnak a Jog és Igazságosság vezette kormánykoalíció leváltására. Ehhez még az is kellett, hogy a szélsőjobboldali Konföderáció annyira alulmúlja a saját előzetes várakozásait, hogy igazából a Jog és Igazságosság még velük együtt sem tud kormányt alakítani.
Persze azért még nem mondanám, hogy ez egy lefutott játszma, hiszen Andrzej Duda a PiS színében hivatalban lévő államelnök az, aki első körben kijelölheti, hogy ki alakíthat kormányt. És csak amennyiben ezt az első próbálkozást leszavazza a lengyel törvényhozás alsóháza, a Szejm, akkor veheti át a kezdeményező szerepet, tehát akár az is lehet, hogy decemberig várni kell az új kormány hivatalba lépésére.
– Ha az ellenzéki szövetség alakíthat végül kormányt, milyen változások várhatóak, például a nagy vitát kiváltott abortusztörvénnyel kapcsolatban?
– Mind az új baloldal, mind pedig a polgári koalíció ezen törvény semmissé tételét konkrét kampánypontként jelölte meg, míg a Harmadik Út nevű összefogás, amely részben egy konzervatívabb, jobboldali-népi-agrárius pártból és egy új politikai, centrista formációból áll, ők nem tudtak közös nevezőre jutni. Előzetesen azt mondták, hogy referendumot írnának ki az ügyben, hogy az állampolgárok dönthessenek a kérdésben. Mindez előrevetíti azt, hogy valamiféle törvénymódosítás lesz, hiszen a saját szavazótábor többsége is ezt kívánja. Más kérdés az élettársi viszony. Lengyelországban az élettársi viszony akár azonos, akár különböző nemű párokról van szó, még nem létezik a jogban. Az új baloldal szeretne messzemenő társadalmi változásokat elérni a szexuális kisebbségek elfogadása terén, azonban ismerve a lengyel politikai színteret, azért ez még nem az a helyzet, ahol a sikerrel tudnának szerintem ilyen módosításokat átvinni.
Nagyon jól ismert tény Lengyelországban, hogy a katolikus egyház nemcsak a lelki dolgokkal, hanem a világi dolgokkal is foglalkozik, beleszól a politikába, állást foglal. Ez persze sok ellenzéki politikusnak szemet szúrt, és a kampányban is, illetve a választási programokban is prominens helyen szerepelt az egyház mindennapi életben való jelenlétének valamilyen szintű visszaszorítása, redukálása.
– Akárcsak Magyarország, Lengyelország sem kapta meg az uniós források egy részét. Az Európai Unió a lengyel bíróságok függetlenségét védve keveredett vitába a Jog és Igazságosággal. Itt mekkora a tét?
– Elég komoly, 70 milliárd euró feletti összegről van szó. Több szempontból is fontos lenne ezen pénzek felszabadítása,
Az is fontos látni, hogy nemcsak a poszt-covid újjáépítési források vannak befagyasztva, hanem a több éves pénzügyi keretszerződés, az MMF keretében Lengyelországnak odaítélt pénzösszegek egy részét sem utalták ki. Donald Tusk, aki a Polgári Koalíciót vezeti, alapvetően brüsszeli politikusként tért vissza a lengyel belpolitikába. Az Európai Tanács elnöke is volt öt évig, illetve az Európai Néppárt elnöke volt, szintén jó pár évig. Valószínűsíthető, hogy amennyiben lehetőség lesz rá, az új kormány módosítja az igazságügyi reform sarkalatos elemeit, és az európai uniós intézményrendszerek vezetői könnyebben hajlanak majd rá, hogy a befagyasztott pénzforrásokat hamar felszabadítsák.
– Ezek egyszerű feles törvények, tehát meg tudja változtatni az új kormány? Nem kötötték kétharmadhoz őket, mint Magyarországon?
– Nagyrészt igen, alapvetően megvannak rá a törvényi keretek, hogy módosítani tudják az igazságügyi reformot. Persze ehhez még az is kell, hogy az államfői vétó ne kerüljön képbe, hiszen Andrzej Duda államfő élhet vétójogával, amit csak háromötödös többséggel tud felülírni a Szejm. Kétlem, hogy a háromötödös kormányzati többség meglenne. Viszont 2025-ben elnökválasztás lesz Lengyelországban, ahol közvetlenül a nép, a választópolgárok dönthetnek az elnöki tisztségről. Amennyiben Andrzej Duda sikerrel szeretné venni ezt az akadályt, úgy valószínűleg egy tisztán vétópolitikára épülő elnöki politizálás nem lenne szerencsés. Azért a választók valószínűleg megbüntetnék.
– Mi lesz Ukrajnával? Egyfelől Lengyelország a legnagyobb támogatója Ukrajnának, de a gabonakérdés miatt a két ország nagyon komoly konfliktusba került egymással.
– Ukrajna támogatását, illetve a Lengyelországban élő ukrán állampolgárok támogatását illetően alapvetően politikai konszenzus van Lengyelországban. Csak a Konföderáció volt az, amely az ukrán menekültek támogatásának visszaszorításával kampányolt. A vita a gabonaszállítmányok kapcsán erősen belpolitikai okokra vezethető vissza, hiszen az ukrán mezőgazdasági temékek lengyel belpiacon való megjelenése miatt kialakult elégedetlenségre volt kénytelen reagálni a Jog és Igazságosság. A számára oly fontos vidéki szavazók nehezményezték ezt, és attól tartottak, hogy a Harmadik Út nevű ellenzéki párt egy részét képező Lengyel Népi Párthoz menekülnek a szavazók emiatt.
és a kétoldalú kapcsolatok is visszatérnek a korábbi kerékvágásba.
– Ha a Tusk-féle pártszövetség kerül hatalomra, akkor nőhet-e Orbán Viktor elszigetelődése az Európai Unióban? Magyarország ellen jelenleg is folyik az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, aminek a végén akár egy tagország szavazati jogát is megvonhatják. A magyar kormány eddig számíthatott rá, hogy lengyel szövetségesei a vétójukkal megvédik ettől a szankciótól. Mi lesz ezután?
– Érdemes ezt a politikai veszélyt Magyarországra nézve komolyan venni, hiszen Donald Tusk és a Fidesz között kiéleződött a viszony, először az Európai Néppárton belül, majd a 2022-es magyar országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban.
Illetve az ellenzék egy-két prominens, valószínűleg most kormányra kerülő képviselője is kritikusan nyilatkozott Magyarországgal kapcsolatban. Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 párt vezére például a választásokat megelőző utolsó tévévitán jelezte, hogy számára Magyarország nem egy pozitív partner. Persze más a kampány és más az aktuális kormányzás, de igen, a magyar kormány a saját szempontjából valószínűleg egy fontos szövetségest veszít most el.
– A magyar választási eredmények többször megismételték a lengyel eredményeket az elmúlt évtizedekben, erre mondták, hogy bejött a varsói gyors. És fordítva is szívesen hivatkoztak Budapestre. Ennek most vége?
– A varsói vagy budapesti expressz kölcsönös felemlegetése egy időben megállta a helyét, azonban a pártstruktúra, illetve a berendezkedés teljesen más. Lengyelországban 31 millió választóról beszélünk. Teljesen más pálya. A politikai térkép jóval széttagoltabb, mint Magyarországon. Ezen pártok választási listáit elnézve, akik most a Szejmben meghatározzák az új kormány összetételét, rengeteg kis helyi mozgalmat, pártocskát látunk, amelyek azért mind-mind beleszólhatnak a nagypolitikába is. Innentől kezdve
Úgyhogy igen, innentől kezdve, legalábbis az elkövetkezendő időben Magyarország és Lengyelország útja valószínűleg elválik.
