James Garfield 1831-ben született Ohióban egy telepes házaspár öt gyermeke közül legfiatalabbként. Édesapja korai halála után édesanyja nevelte fel tisztes szegénységben. Garfield kemény munkával finanszírozta tanulmányait, 1856-ban szerzett tanári diplomát - írja a Múlt-kor.hu.
Váratlanul lett elnökjelölt
Ekkoriban már javában politizált, az akkoriban Amerikát megosztó rabszolgaság kérdésében az intézmény kiterjesztése ellen, az államok jogainak ügyében az Unió megerősítése mellett foglalt állást. Belépett a Republikánus Pártba, Ohio állam szenátusába választották be, miközben megnősült és letette az ügyvédi vizsgát.
A polgárháborúban önkéntesként szolgált, a "hadi tudományt" menet közben sajátította el, 1863-ban már vezérőrnaggyá nevezték ki. Rangjáról lemondva kongresszusi képviselő lett, tekintélyes politikussá vált, 1880-ban szenátorrá választották. Ám mielőtt helyét elfoglalhatta volna, váratlanul a Republikánus Párt elnökjelöltjének választották.
Az elnökjelölő gyűlésen ugyanis a két esélyes jelölt - Grant volt elnök és James Blaine maine-i szenátor - támogatói egyensúlyban voltak, a patthelyzet feloldásaként végül a 36. szavazáson mindannyian a "sötét ló" Garfieldre voksoltak.
Az Egyesült Államok huszadik elnöke 1881. március 4-én foglalta el hivatalát. Rövid ténykedése során főként a megosztott Republikánus Párt békítgetésével volt elfoglalva: az alelnöke, Chester A. Arthur vezette frakció ugyanis ellenezte a Garfield által tervbe vett közszolgálati reformot és a polgárháborúban vesztes Déllel való kíméletesebb bánásmódot.
Garfield a kinevezések kapcsán konfliktusba keveredett pártja legbefolyásosabb személyeivel, és győzött. Diadalát azonban már nem tudta kiaknázni: 1881. július 2-án merényletet követtek el ellene.
Vérmérgezést kapott
Az elnökre a washingtoni pályaudvaron lőtt rá kétszer egy elmebeteg ügyvéd, aki nem kapta meg az általa megpályázott párizsi konzuli tisztséget. Az egyik lövedék csak Garfield karját súrolta, a másik azonban hátába fúródott és sehogy sem találták. Az elkeseredett orvosok végül a telefont feltaláló Bellt is elhívták, aki maga készítette fémdetektorral vizsgálta át az elnök testét.
A golyó így sem lett meg, mert - mint később kiderült - az akkoriban ritkaságnak számító fém ágyváz miatt a készülék használhatatlannak bizonyult.
Az elnök egyre betegebb lett, magát a lövést még túlélte volna, azonban a sebében csupasz kézzel turkáló orvosok miatt vérmérgezést kapott és ebbe 1881. szeptember 19-én belehalt.
Szakértők szerint akár csak húsz évvel később is könnyedén felépült volna. Merénylőjét 1882-ben - hiába volt szemmel láthatóan beszámíthatatlan - halálra ítélték és kivégezték. Garfield volt az Egyesült Államok második meggyilkolt, egyben a második legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke, és a negyedik, aki hivatalában halt meg.
