A lengyelek megalapítanák a Szólásszabadság Tanácsát, hogy felülvizsgálják a közösségi média fiókok törlését

Az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet mutatott be pénteken a lengyel igazságügyi tárca, a kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint a közösségi oldalak tulajdonosai részéről történő beavatkozást egy választott lengyelországi tanács vizsgálhatná felül.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Jog és Igazságosság párt vezette lengyel kormányban az egyik kisebb koalíciós partnert, a Szolidáris Lengyelországot képviseli, pénteki sajtóértekezletén azt mondta: a törvénnyel szólásszabadságot akarnak biztosítani a lengyel internetfelhasználóknak, úgy, hogy "ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét".

Szerinte manapság nem léteznek hatékony eszközök az internetes szólásszabadság védelmére, mivel a közösségi oldalak maguk döntik el, mely tartalmakat cenzúráznak, tiltanak le.

Az igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta szerint

nem a névtelen moderátornak, magánkorporációknak kell eldönteniük, hogy egy adott tartalom sérti-e a lengyel jogot vagy sem. Az ilyen döntések nem külföldön születhetnek, ez ügyben a lengyel szervek az illetékesek

- vélekedett a miniszterhelyettes.

A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne a lengyel alkotmányban rögzített szólásszabadság tiszteletben tartása szempontjából. A Szólásszabadság Tanácsa nevű testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatók be.

A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, 48 órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz.

A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosának 50 ezer zlotytól 50 millió zlotyig (3,9 millió-3,9 milliárd forint) terjedő bírság szabható ki.

A tervezeten a tárca több hónapja dolgozott, reagálva a lengyel felhasználók fiókjaiba történt üzemeltetői beavatkozások eseteire. A javaslat bemutatására azonban azt követően került sor, hogy a washingtoni Capitolium megrohamozása kapcsán a Twitter, a Facebook, a YouTube és az Instagram üzemeltetői a múlt héten felfüggesztették Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök fiókját, és az Amazon eltávolította alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt.

Trump közösségi fiókjainak felfüggesztését több európai politikus is elítélte, Angela Merkel német kancellár "problémásnak" nevezte.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Facebookon "a történelem legdemokratikusabb médiumának" nevezte az internetet, egyúttal úgy látta: a szabályozatlan világhálóban domináns szerephez jutottak nagy, nemzetek feletti óriáscégek, amelyek "a politikai korrektség felett őrködnek úgy, ahogyan ez nekik tetszik".

A kormányfő kilátásba helyezte: Lengyelország mindent megtesz azért, hogy az internetes platformok meghatározott jogi keretek között működjenek, az erre vonatkozó előírásokat az Európai Unió szintjén is javasolni fogják.

A EU-ban tavaly kezdődött el a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabálycsomag kidolgozása.

A héten hosszú cikkben írtunk arról, hogy mennyire fontos színtere a közösségi média a politikai küzdelmeknek is. A 2022-es magyar választáson nagyon sok minden dőlhet el a Facebookon is.

Kapcsolódó

NERfluenszerek versus Gyurcsánybot: politikai harc a közösségi médiában

A social media alapjaiban változtatta meg a politikát is. Háttéremberekkel interjúztunk, hogy megmutassuk, miként igyekeznek kiaknázni a közösségi médiát a pártok, ugyanis mindenki úgy gondolja, hogy ez lehet a döntő színtere a 2022-es országgyűlési választásnak.