A kormánypártnak mégsincs miért aggódnia, mert a kiábrándult szavazókat nem tudta megszerezni az ellenzék, csak a bizonytalanok száma nőtt.
Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de
A kormánypártra 2023 februárjában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbihoz képest. Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány. Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Későbbi kutatások alapján fog kiderülni, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó.
Ezzel együtt 2 százalékponttal növekedett a bizonytalan szavazók száma. 2023 februárjában a bizonytalanok, a válaszukat megtagadók és a passzív állampolgárok aránya így 36 százalékon áll, ami az IDEA Intézet mérései szerint az egyik legmagasabb érték 2019 januárja óta.
Az ellenzéki oldalon 2023 januárjához képest elhanyagolható változások történtek. A legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (12%), mögötte a Mi Hazánk áll 7 százalékos támogatottsággal. Továbbra sincs más ellenzéki párt, amely önállóan indulva elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot. A Momentum Mozgalom 4, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 3 százalékon áll, míg a többi ellenzéki párt támogatottsága 1–2 százalék körüli szinten stagnál (MSZP 2%, Jobbik 2%, LMP-Párbeszéd 1-1%).
A biztos szavazó pártot választók körében szintén 1–1 százalékpontos elmozdulások regisztrálhatók. A DK támogatottsága továbbra is 20 százalék, amelyet a Mi Hazánk követ 9 százalékkal. Ebben a szűk választói rétegben a Momentum (6%) és az MKKP (5%) is a parlamenti bejutási küszöb határán áll.
Összegezve
mivel csak a bizonytalanok száma nő.
