A legtöbb fővárosban maradt a kijárási korlátozás, viszont meghatározták, hogy meddig

Európa országaiban nagyjából egy időben döntöttek a különböző szintű kijárási korlátozások bevezetéséről, miután az új koronavírus megjelent a kontinensen. A fertőzöttek és a halálesetek száma ugyanakkor nagyon eltérően alakult az egyes országokban.

A kijárási korlátozások célja az volt, hogy kilapítsák a járványgörbét, ezzel időt adva az egészségügynek a felzárkózásra. Úgy tűnik, ez a felkészülés Európa majdnem minden országában egyszerre történt meg, legalábbis a legtöbb államban május elején kezdtek el lazítani a korlátozásokon. Ez történt Magyarországon is, ahol Orbán Viktor napra pontosan megjósolta, mikor tetőzik majd a járvány. A tetőzés után nem sokkal következett is a lazítás, de az első ütemben csak Pest megyén és Budapesten kívül.

Eleve nem volt olyan szigorú

Magyarországon a legtöbb európai országhoz képest eleve lazák voltak a kijárási szabályok, és ezeket szinte teljesen eltörölték a vidéki településeken. Nagy rendezvényt ugyan nem lehet tartani, és az éttermek és kocsmák is csak a teraszokon működhetnek, de az élet lassan kezd visszaállni a normális kerékvágásba.

Budapesten nem ez történt. Ugyan Európa legtöbb fővárosában jóval szigorúbb korlátozások voltak a budapestihez képest, ám a magyar fővárosban ezek még továbbra is érvényben vannak. Azt, hogy Budapesten egyelőre nem oldják fel a kijárási korlátozásokat, maga Orbán Viktor jelentette be, hozzátéve, hogy azokon a helyeken maradnak a szigorítások, amelyek nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Azt egyébként tudni lehet, hogy lakosságarányban Budapesten nincs számottevően több fertőzött, mint néhány vidéki megyében, és azt is tudni, hogy messze a budapestiek tartották be a legfegyelmezettebben a kijárási korlátozásokat.

Hány beteg van?

Arról igazából nem sokat tudunk, hogy hány koronavírusos fertőzött van Magyarországon valójában. Az operatív törzs naponta közli az adatokat, de a szűrési protokoll szerint a gyakorlatban csak azokat tesztelik, akik meg is betegedtek a vírustól, a tünetmentes hordozókat nagyon ritkán.

A négy magyar orvosegyetem H-UNCOVER nevű nagy tesztje pont erre adna választ. Összesen 17 ezer embert tesztelnek, és jelenleg félidőnél tartanak, de a mostani adatok alapján több mint nyolcezer PCR-tesztből csak kettő lett pozitív. Antitesttesztet még kevesebbet végeztek, itt másfél ezer személyből kilencet találtak, akik már átestek a fertőzésen. A félidei adatok természetesen nem reprezentatívak, de a teljes tesztet annak szánták, így hamarosan pontosabb számot is kaphatunk majd.

Az rendben van, hogy jön a tesztözön, már csak azt kéne kitalálni, mi a haszna

A kijárási korlátozások időszakának lassan vége, most jön a tömeges tesztek korszaka. Már csak terv kellene arra, hogyan is hajtsuk végre. Több elképzelés is létezik, Magyarország egy különleges, de hasznosnak tűnő módszert választott.

Kimondva viszont még mindig nem kötötték a H-UNCOVER eredményéhez azt, hogy Budapesten enyhítenek-e a kijárási korlátozásokon. Sőt, igazán egyetlen konkrét feltétel nem hangzott még el. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkártól csupán annyira tellett, hogy politikai céloktól vezérelve keményen nekiment az ellenzéki főpolgármesternek.

Politikai feltételek

Kovács szerint Karácsony Gergely főpolgármester "koncentrálja minden energiáját a főváros fenntartásában lévő idősotthonokra", mert szerinte

az ottani halálesetek számának csökkenése a budapesti élet újraindításának feltétele.

Azt tudni lehet, hogy a magyar fertőzöttek nagy része kórházakban vagy idősotthonokban tartózkodik, így az ottani halálesetek és megbetegedések nem feltétlenül adnak átfogó képet arról, hogy valójában milyen a helyzet egy adott településen. Már csak azért sem, mert hiába van jelen három tucat idősotthonban a fertőzés Magyarországon, és hiába halt már bele a fertőzésbe egészségügyi dolgozó is Tatabányán, az operatív törzs csak a Pesti úti idősek otthona adatait közli minden egyes sajtótájékoztatón.

Európa fővárosaiban másképp alakul a kijárási korlátozások enyhítése-feloldása.

Máshol

Spanyolország a járvány frontvonalában van, húszezernél is többen haltak eddig bele a fertőzésbe. Ennek ellenére a javuló tendencia miatt itt is a lazításon gondolkodnak, bár az enyhébb szabályok körülbelül úgy néznek ki, mint Magyarországon a szigorúbbak. Sőt, Madrid és Barcelona az első körben itt is kimaradhat a lazításokból, mert ezek a nagyvárosok még mindig közepesen ki vannak téve egy újabb fertőzéshullámnak.

Ennek ellenére a spanyol kormány pontos feltételeket adott meg ahhoz, hol és milyen ütemben történhet meg az enyhítés. Négy lépcsőt határoztak meg, és minden egyes városnál folyamatosan nézik a fertőzöttek, valamint a szabad kórházi kapacitás arányait, amely ha romlani kezd, újra szigorítás következhet. Ha javul, akkor az adott település kérheti az engedélyt a lazításra.

Franciaországban szintén magas volt halálozások száma, és a nagyvárosokban egy ideig kifejezetten kemény feltételekkel lehetett csak kimenni közterületre. Párizsban hetekig minden utcára lépés előtt ki kellett tölteni egy papírt, amelyen szerepelt, hogy milyen céllal hagyták el a lakosok az otthonukat.

Zónák

Itt nyolc hét után enyhítették a kijárási tilalmat, egyúttal két részre osztották az országot. A zöld zónában nagyobb mértékben lazulnak a szabályok, a pirosban kevésbé, de valamennyire azért itt is. A két zónát a fertőzöttek száma alapján különítették el, és nem csak Párizs, de Franciaország keleti része is a pirosba tartozik. Az iskolák viszont még az ebben a zónában lévő fővárosban is kinyithatnak hamarosan.

Németországban ugyan mindenhol lazítottak a korlátozásokon, de konkrét és szigorú mérőszámok vannak arra, mikor kell esetleg újra szigorítani. Ha egy adott településen bizonyos számot elér az új fertőzöttek száma egy nap alatt, akkor a településen ismét szigorítások lépnek életbe. Ezen felül pedig a szövetségi tagállamok döntenek arról, milyen ütemben oldják fel az üzletek működésével kapcsolatos korlátozásokat.

Isztambul főpolgármestere: A szeretetkampánynak Budapesten is működnie kell

Ekram Imamoglu ellenzéki jelöltként verte meg Erdogan elnök emberét a főpolgármesteri székéért. Arról beszéltünk vele, zavarja-e az Orbán és Erdogan közötti szoros kapcsolat, a kampányfőnöke elmagyarázta, mi vezetett a győzelemhez.

Politikai szempontból talán Isztambul és a török állam helyzete hasonlít a leginkább a magyar főváros és a magyar kormány kapcsolatára. Törökország legnagyobb városát is ellenzéki erők vezetik, kifejezetten rossz kapcsolatot ápolva a török kormánnyal. Ennek ellenére Recep Tayyip Erdogan nem csak Isztambulban, hanem harminc másik városban is kijárási korlátozásokat hosszabbított meg május elején.

Ezeket eleve későn, csak április közepén vezették be, és Törökországban most rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. A fertőzést körülbelül 120 ezer ember kapta eddig el, és háromezernél többen haltak meg a járvány következtében. A lezárás itt a vidéki városokban is életben maradt.

A legtöbb olyan országban tehát, ahol külön szabályok érvényesek a fővárosban és a vidéken élőkre, pontos számok és feltételek jelölik ki: miért és meddig tart majd a szigorú korlátozás. Nálunk ezzel szemben csak egyetlen, politikai szempontok alapján megfogalmazott kritérium hangzott el eddig a budapesti korlátozások feloldására. Ez pedig nem tartalmaz konkrét számot, így nem tudni, pontosan milyen feltételnek is kell megfelelni ahhoz, hogy a fővárosban is következhessen a lazítás.

Koronavírus - Még több hír a témában

• Ausztria egy hónap múlva teljesen megnyitja határait Németország felé
• Két órára rövidítenék a 65 év felettiek vásárlási idősávját

Kiemelt kép: Nathan Laine /Hans Lucas /Hans Lucas /AFP