Az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek: magas láz, izom- és végtagfájdalom, fejfájás, hidegrázás, esetenként hányás, hasmenés - a náthával ellentétben azonban az orrfolyás, tüsszögés rendszerint elmarad. Az influenzát leggyakrabban vírus okozza, és bár léteznek vírusölő szerek, ezek korlátozottan bevethetők: egyfelől drágák, másfelől csak a betegség első egy-két napjában hatásosak, harmadrészt a vírusok időnként rezisztensnek bizonyulnak rájuk. Elterjedt és általános használatú ellenszer, gyógyszer tehát nincs,
és nem lehet eleget hangsúlyozni: az antibiotikumok hatástalanok, használatukkal csak kárt okozunk.
Súlyos szövődmények és a megelőzés
A vírust immunrendszerünknek kell legyőznie, ezt szigorú ágynyugalommal, sok folyadék fogyasztásával, illetve vitaminok, létfontosságú tápanyagok megfelelő pótlásával segíthetjük - és persze lehetőség van a tünetek kezelésére, akár vény nélkül kapható készítményekkel is. Érdemes nagyon is komolyan venni, mert a beteg nemcsak könnyen végigfertőzheti a vele kapcsolatba kerülőket, de akár életveszélyes szövődményeket is kockáztat.
Felnőtteknél influenzából kialakulhat tüdőgyulladás, agyhártya és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség, agyi keringészavar, de szívinfarktus is felléphet.
A párás, hűvös levegő kifejezetten kedvez a vírus szaporodásának és terjedésének, ezért télen mondhatni menetrendszerűen alakulnak ki a tömegeket érintő járványok. Vitán felül áll, hogy influenzával szemben a megelőzés a legjobb módszer, leghatékonyabb módja pedig a védőoltás: 40-70 százalékos védelmet nyújt. Nézzük hát, mit érdemes róla tudni.
Amíg nincs járvány, nem késő oltani
Az úgynevezett szezonális influenzajárványokat az A és a B típusú törzsek okozzák, ellenük készít fel az oltás úgy, hogy a vakcinában lévő inaktivált vírusokra vagy azok egy-egy részére ellenanyagokat termel. Egy fertőzés esetén a szervezet felismeri az influenza vírust és a kész ellenanyagot hadba küldi ellene. A vakcinák teljesen ártalmatlanok, betegséget nem okoznak, arra viszont kiválóan alkalmasak, hogy az immunrendszer "megismerkedjen" az ellenséggel, és felkészülhessen az éles támadásra.
Néhány gyorsan, magától pár nap alatt spontán megszűnő mellékhatás azért követheti az oltást: bőrpír, kis fájdalom és duzzanat a szúrás helyén, enyhe fej- és végtagfájdalom, hőemelkedés.
A védettség kialakulásához 10-14 nap kell, ezért javasolt a vakcinát már december elején beadatni, de mindaddig nem késő, míg a járvány el nem kezdődik. Idén a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján január második hetében még alacsony volt az influenza-aktivitás, ám ha valaki most gondolkodik a védőoltás beadatásán, érdemes előtte kezelőorvosával konzultálnia.
Évente érdemes ismételni
Mint a vírusok általában, az influenza kórokozója is rendkívül gyorsan változik, szezonról szezonra újabb és újabb verziók jelenhetnek meg. Ezek követése és az aktuális oltóanyag összetételének meghatározása az Egészségügyi Világszervezet feladata.
Magyarán az oltóanyagban lévő vírustörzseket is állandóan változtatják, ezzel a védettség azon vírustörzsek ellen is kialakul, amelyek az előző évi oltóanyagban nem voltak benne.
Fontos még ezzel kapcsolatban, hogy a kiemelt rizikócsoportokba soroltak mint a krónikus betegségben szenvedők, a 60 éven felüliek és a várandós kismamák is ingyen juthatnak a vakcinához, mások recept ellenében gyógyszertárban vásárolhatják meg. Beadásáért viszont az orvos nem kérhet pénzt.
Szponzorált tartalom
A cikk a Sanofi támogatásával készült.
