Genetikailag gyengített paraziták segítségével készítene sokkal hatékonyabb védőoltást az amerikai seattle-i gyerekkórház kutatóintézete - írja az EurekAlert. A vakcina még a klinikai lappangási időben kapná el a vírust, és megakadályozná, hogy a májból a vérbe kerüljön, ezzel rengeteg életet menthetne meg, állítják a kutatók.
Az új oltás egy úgynevezett genetikailag gyengített parazita (genetically attenuated parasite, GAP) felhasználásával készült el, ami annyit jelent, hogy a kutatók kiválasztottak néhány gént a Plasmodium falciparum kórokozóban (ami az emberekre legveszélyesebb maláriát okozó élősködő), és kikapcsolták azokat. A kutatást végző Kappe Lab parazitái így a májban maradtak meg, és nem érték el a véráramot, így nem terjedtek szét a testben. Ez azért fontos, mert a májban a kórokozó még nem jelent akkora veszélyt, így ha itt kapja el a szervezet, a súlyos betegséget meg lehet előzni.
Mi okozza a maláriát?
A betegséget négy különböző, a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású.
Malária esetén a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek (schizogónia). A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak (melozoid sejtekkeletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés esetén nagyobb.
A GAP segít felismerni a szervezetnek a rejtőzködő kórokozót, és olyan erős immunválaszt okoz, ami esélyt sem ad a nem genetikailag gyengített parazitának arra, hogy megtámadja a testet. Ez azért fontos, mert a legyengített kórokozót tartalmazó védőoltás beadása után gyakorlatilag nincs esély a fertőzésre, hiszen a fertőzött szúnyogcsípés után a szervezet magától felismeri már a parazitát, és megsemmisíti azt.
A vakcina szerencsére nemcsak elméletben, hanem már gyakorlatban is bizonyított: a GAP3KO kódnévvel ellátott oltás a klinikai kutatások első fázisában sikeresnek bizonyult.
A GAP3KO azonban olyan gyengített parazitát tartalmaz, ami nem fejlődik sokáig a májban: az úgynevezett korai fékezés (early arresting) kevésbé hatékony, mintha hagynák a genetikailag megszerkesztett kórokozót egy darabig tovább fejlődni a májban, és csak később érnék el, hogy az immunrendszer felfedezze. A GAP3KO után a seattle-i kutatók a JCI Insight tudományos folyóiratban most azt publikálták, hogy felfedezték a Plasmodium falciparum általuk Mei2-nek nevezett génjét, aminek kikapcsolásával mind egeres, mind emberi mintákban a májbeli fejlődésének nagyon kései szakaszában ismerte fel az immunrendszer a parazitát. A kutatók rájöttek, hogy a gén kiiktatása ugyanúgy megakadályozza, hogy a parazita a májból a vérbe kerüljön, mint a korábbi változatok, csak most több időt adtak az immunrendszernek arra, hogy észrevegye a kórokozót. A kísérleteiket rágcsálókban növesztett emberi májon végezték.
A szakértők úgy vélik, elég sikeres bizonyíték van arra, hogy megkezdődjenek a korai klinikai kutatások a Mei2 génnel is.
Jelenleg évente 228 millió ember kapja el a maláriát világszerte, és mintegy 400 ezren bele is halnak. A jelenlegi vakcinák nagyjából 52 százalékos sikerrel dolgoznak, de 100 százalékos eredményre lenne szükség. Egy olyan vakcina, ami még a májbéli stádiumnál állítja meg a parazitát, nagyon csökkentené a halandóságot, főleg az olyan érzékeny csoportokban, mint amilyenek az 5 évnél fiatalabb gyerekek is, ráadásul a fertőzés ütemét is lelassítanák.
Főkép: CDC-GATHANY/PHANIE
