Egyetértés van a nyugati orvostudományban abban, hogy a HPV elleni vakcinák biztonságosak és hatékonyak számos betegség, így például a méhnyakrák megelőzésében?
A fejlett országokban már évekkel ezelőtt bevezették a fiatal lányok és egyes országokban a fiúk HPV elleni vakcinációját. Először ez Ausztráliában történt meg, ahol a méhnyakrákok előfordulása és az ebből fakadó halálozás az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Számos európai ország, köztük Ausztria, Németország hamar csatlakozott a vakcinációs programokhoz, ott ezek azóta is sikeresen folynak. Az alkalmazott vakcinák biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, ezt elsősorban a méhnyakrák kialakulásának megelőzése vonatkozásában vizsgálták.
A WHO folyamatosan nyomon követi a vakcinák biztonságosságát, 2017-es jelentésében a HPV elleni vakcinák biztonságosságát "kiemelkedően jónak" minősítette.
Körülbelül mióta alkalmazzák a HPV elleni védőoltásokat a világban?
A 4 komponensű HPV elleni vakcina (a HPV 6, 11, 16, 18 ellen) 2006 óta, a 2 komponensű (a HPV 16, 18 ellen) 2007 óta, a 9 komponensű pedig 2015 óta van forgalomban.
Milyen az oltás biztonságossága és hatékonysága?
Már a törzskönyvezés előtt, a kutatási fázisban is történtek biztonsági tárgyú vizsgálatok: a 9 komponensű HPV elleni oltás esetén kb. 15 000 személy bevonásával végzett klinikai vizsgálat igazolja a vakcina biztonságosságát.
A piacra kerülés után a CDC és az FDA (USA) monitorozza a mellékhatásokat. Ha bármilyen problémát észlelnek, megosztják az orvosokkal és a nyilvánossággal.
A WHO vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága 2007 óta vizsgálja a HPV elleni vakcinák biztonságosságát. 2017-es jelentésében a HPV elleni vakcinák biztonságosságát kiemelkedően jónak minősítette.
Az oltás az elvégzett vizsgálatokban a méhnyakrákok 90%-ával, a hüvelyrákok 80-85%-ával, a szeméremtesti rákok 85-90%-ával és a végbélnyílás körüli rákok 90-95%-ával szemben nyújtott védelmet, illetve 90%-ban megelőzte a mindkét nemet érintő nemi szervi szemölcsök kialakulását is.
A legtöbb való életből vett tapasztalattal az ausztrál védőoltáskampánnyal kapcsolatban rendelkezünk. Ausztráliában a védőoltást 2007-ben kezdték adni a 12-13 éves lányoknak, illetve felmenő rendszerben a 14-26 éves korú lányoknak és nőknek, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették.
A legveszélyesebb HPV-törzsek előfordulása 10 év alatt 92%-kal csökkent az oltott lányok körében.
A méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent: ez kiemelkedő eredmény ilyen rövid idő alatt.
Magyarországon mióta alkalmazzák az oltást, és látszanak-e már eredmények például a méhnyakrákos esetek számának csökkenésében?
Magyarországon 2007 óta van forgalomban a 2 komponensű, 2015 óta pedig a 9 komponensű oltás. A 4 komponensű oltás 2006 és 2018 között volt forgalomban, ezután a további 5 típust tartalmazó, szélesebb körű védelmet nyújtó 9 komponensű vakcina vette át a helyét. Látható eredményeket tartós magas átoltottság esetén lehet csak várni, ez pedig csak a Nemzeti immunizációs programban történő oltás esetén várható. Magyarországon 2014-ben került be a HPV elleni oltás az immunizációs programba, felmenő rendszer nélkül (tehát minden évben csak egy korosztály kap oltást). Nemzetközi (ausztrál) példából tudjuk, hogy a rákos megbetegedések számának látható csökkenése csak 15-20 éves időintervallumban várható. Az oltás sikerességének korai jele lehetne a nemi szervi szemölcsök gyakoriságának csökkenése, de az ez ellen is hatásos 9 komponensű oltás még csak egy éve került be az oltási programba, és nincs a nemi szervi szemölcsökre vonatkozó hazai regiszter.
Sok szülő nem érti, miért a 12. életévüket betöltött hetedik osztályosok kaphatják meg állami támogatással, térítésmentesen a HPV elleni vakcinát, és miért nem később van erre lehetőség. Mi ennek az oka?
Bár a védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban nemtől függetlenül beadható, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja, így jó eséllyel megelőzhető a megfertőződés.
A nemzetközi ajánlások emiatt 11-12 éves kor körül javasolják a HPV elleni védőoltás beadását.
Néhány szülő attól tart, hogy esetleg lehetnek később jelentkező mellékhatások, amelyek még nem derültek ki. Megalapozott-e az aggodalmuk?
Az időtartam, amióta a vakcinációban részesülteket vizsgálják, elég hosszúnak tűnik ahhoz, hogy az esetleges "hosszú távú" mellékhatások kiderüljenek. Ezek között kiemelkedő fontosságúként említi a "közhiedelem" esetleges neurológiai megbetegedések kialakulását. E híresztelések azonban nem bizonyultak valósnak. Gondosan elemezve és akár több éven át nyomon követve minden olyan beteget, aki esetlegesen valamely idegrendszeri megbetegedést mutatott az oltást követően, sem találtak összefüggést a megbetegedése és az oltás között. Ezt ma már több millió oltás beadását követő elemzés igazolja. A HPV elleni vakcinák biztonságosságával kapcsolatban már 2003 óta zajlanak klinikai vizsgálatok, potenciális mellékhatásaikat a piacra kerülésük óta folyamatosan monitorozzák. Az azóta eltelt időszakban súlyos mellékhatásokra nem derült fény.
Később is beadathatják az oltást a szülők? Meddig érdemes ezt megtenni, hogy valóban hatékony legyen?
Természetesen erre van lehetőség, azaz bármely életkorban beadható a védőoltás. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az oltás hatékonysága az életkorral csökken. Bár a védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban nemtől függetlenül beadható, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja, így jó eséllyel megelőzhető a megfertőződés.
A már kialakult HPV-fertőzést nem tudjuk gyógyítani, így a megelőzés kiemelt fontosságú.
Ha nem a hetedikes kampány keretében történik az oltás, akkor már fizetni kell érte?
A hazai egészségügyi kormányzat 2014 óta biztosítja a hetedikes lányok számára térítésmentesen a HPV elleni vakcinát. Jelenleg Magyarországon mindenki más számára orvosi vény felírása mellett, patikában vásárolható meg a vakcina.
Jelenleg több vakcina is elérhető itthon. Melyiket használják a kampányban, és melyik a legjobb?
Jelenleg két vakcina érhető el Magyarországon, a 2 és a 9 komponensű. A Nemzeti immunizációs program keretében a 2018/19-es tanévtől a 9 komponensű, legszélesebb körű védelmet nyújtó HPV elleni védőoltást kapják a hetedik osztályos lányok. A 2 komponensű oltás a két leggyakoribb HPV-típus ellen véd, míg a 9 komponensű oltás további öt gyakori, daganatos megbetegedéseket okozó típus és két nemi szervi szemölcsöket okozó típus ellen is védelmet nyújt.
Várható az elkövetkező években a vakcina további fejlődése?
A tudomány egyik legfontosabb jellemzője és feladata, hogy soha ne álljon meg, az új ismeretek birtokában haladjon tovább. A további fejlődés egyik lehetséges iránya, hogy ne csak 9, hanem további HPV-típusok - összesen körülbelül 15-20 úgynevezett "magas kockázatú" (HR) és számos "kisebb kockázatú" (LR) - ellen is védő, "általános" vakcinát fejlesszenek ki. A közeljövőben valószínűleg azonban nem várható ebben a vakcinatípusban további fejlesztés. A 9 komponensű oltás a daganatokat okozó leggyakoribb HPV-típusok többsége ellen védelmet nyújt; a nagyobb mértékű, populációs szintű védelem a meglévő oltás szélesebb körű használatával lenne elérhető (tartós, magas átoltottság; felmenő rendszerben történő oltás; fiúk bevonása az oltási programokba).
Várható a fiúk bevonása a kampányba?
A HPV nemcsak a lányok, nők fertőzése, hanem a fiúké, férfiaké is.
Sőt a HPV-fertőzés átvitelében a férfiaknak jut a vezető szerep. Amellett, hogy a társukat is védjék a HPV-fertőzéssel szemben, saját megbetegedésük elkerülése is nagyon fontos szempont. Ismeretes, hogy a HPV-nek a szájüreg-garat-gége, valamint a gáttájék és a nemi szervek rosszindulatú daganatainak kiváltásában is jelentős szerepe van, amit számos kiemelkedő jelentőségű, az Országos Onkológiai Intézetben született tanulmány is igazol. Emellett az életet ugyan közvetlenül nem veszélyeztető, de sok kellemetlenséget okozó "fertőző szemölcsök" kialakulásáért és fertőzőképességéért is a HPV okolható. Ezért számos szakmai fórumon támogatták a - lányokhoz hasonlóan - a hasonló korú fiúk oltásának bevezetését is, ami számos országban már elfogadott.
