A kutyakölykök úgy értik meg az embert, ahogyan rokonaik (ezesetben a farkasok) nem, köszönhetően a mintegy 14 000 éves háziasításnak - állapította meg egy tanulmány, ami a a Current Biology című tudományos folyóíratban jelent meg.
A Duke Egyetem kutatói kutyakölyköket és farkaskutyákat egyaránt vizsgáltak egy tesztsorozatban, amelynek során az állatoknak az elrejtett élelmet kellett megtalálniuk az emberi nyomok alapján - írja a Daily Mail.
A kutatók megállapították, hogy a kutyakölykök hasonló szociális megismerési képességekkel rendelkeznek, mint az emberi csecsemők - és képesek például ösztönösen felismerni a kommunikációs szándékot a mutogatásban.
Ez a felszínesen egyszerű megértés valójában ritka az állatvilágban. Nemcsak a tanulmányban szereplő farkaskölykökből hiányzott, hanem az emberi faj legközelebbi rokonaiból, a csimpánzokból is. A kutatócsoport szerint a kutyák a velünk együtt töltött generációk során sajátították el ezt a képességet, ami lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos helyzetekben rájöjjenek, mit akarunk mondani nekik.
Ez a tanulmány valóban megszilárdítja a bizonyítékot arra, hogy a kutyák szociális zsenialitása a háziasítás eredménye
- mondta a tanulmány szerzője, Brian Hare evolúciós antropológus az észak-karolinai Duke Egyetemről. Majd hozzátette: ez a képesség taz alapja annak, hogy a kutyák ilyen jól szolgálják az embereket.
Ez olyasvalami, amire valóban felkészülten születnek
- tette hozzá a tudós.
A tanulmányhoz 44 kutya- és 37 farkaskölyökkel végeztek vizsgálatokat az állatok 5 és 18 hetes kora között.
A vizsgálat előtt minden egyes farkaskutyakölyköt genetikailag teszteltek, hogy megbizonyosodjanak róla, valódi farkasok-e - és nem farkas-kutya hibridek -, ezután pedig éjjel-nappal emberi interakcióban nevelték őket, beleértve a kézzel való etetést és a gondozóikkal való együttalvást is.
Ezzel szemben a kutyakölykök az anyjukkal voltak, és kevesebb emberi kapcsolatot kaptak, mint a farkasok.
A kutatók számos kísérletet végeztek a kölykökkel, például az állatok elé tettek két tálat, melyek közül csak az egyikben volt jutalomfalat.
A csapat minden vizsgált kölyöknek adott egy-egy nyomot, amely segíthetett nekik megtalálni az ételt - mutogatattak vagy segítő szándékkal bámultak a tálra, amiben az étel volt. Vagy egy-egy olyan jellel próbáltak segíteni, amelyeket az élőlények még soha nem láttak (a kísérletben egy fakocka szerepelt jelzőtárgyként).
A kutatócsoport megállapította:
annak ellenére, hogy nem kaptak különösebb kiképzést a nyolchetes kutyakölykök a nyomok alapján kétszer nagyobb valószínűséggel találták meg az elrejtett finomságokat, mint az ember által nevelt farkaskölykök.
Ráadásul a kutyák közül sokan már az első alkalommal, minden előzetes tapasztalat nélkül is "megértették" az emberek által adott tippeket.
Konkrétan a 31 kutyakölyök közül 17 minden alkalommal a helyes tálhoz ment - míg a 26 farkaskutya közül egyik sem találta meg elsőre a jutalomfalatot, csak másodjára.
A csapat szerint kontrollvizsgálataik azt jelezték, hogy a kutyák sikere nem egyszerűen annak volt köszönhető, hogy a kölykök kiszagolták az étel helyét.
A tanulmány másik szerzője Hannah Salomons, a szintén a Duke Egyetemen dolgozó kooperatív viselkedést kutató tudós szerint az eredmények nem azt tükrözik, hogy melyik faj "okosabb" - hiszen mindkét faj kölykei egyformán ügyesnek bizonyultak a különöző kognitív teszteken.
Ehelyett a jutalomfalatos tesztekben tapasztalt különbség szerinte azt tükrözi, hogy a két faj mennyire érti meg az emberi gesztusokat és jeleket - magyarázta.
Sokféleképpen lehet okosnak lenni. Az állatok úgy fejlesztik ki a kognitív képességeket, hogy azok segítsék őket a sikerben, bármilyen környezetben is éljenek
- mondta Salomons.
A csapat által végzett egyéb vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kutyakölykök harmincszor nagyobb valószínűséggel közelednek teljesen idegenekhez, mint farkas társaik.
A kutatók szerint - az emberi csecsemőkhöz hasonlóan - a kutyakölykök ösztönösen megértik, hogy amikor egy ember rámutat valamire, akkor az mondani akar nekik valamit, míg a farkaskölyköknek nincs ilyen reakciójuk.
Úgy gondoljuk, hogy ez a szociális megismerés egy nagyon fontos elemére utal,: arra, hogy felismerik, amikor mások segíteni próbálnak nekik - mondta Hare professzor.
A kutyák azzal a veleszületett képességgel jönnek a világra, hogy megértik, hogy kommunikálunk velük, és megpróbálunk együttműködni velük
- tette hozzá a kutatótársa.
