Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy országnak csak akkor érdemes az óvatos újranyitáson elgondolkoznia, ha az elvégzett koronavírustesztek kevesebb mint 5 százaléka volt pozitív az utóbbi két hétben. 10 százalék már aggodalomra ad okot, 20 százalék pedig a kirívó kategóriába tartozik. Mexikóban ez az arány 50 százalék, mégis elkezdték feloldani a korlátozásokat.
A meghökkentő számra persze van magyarázat, hiszen a mexikói kormány finoman szólva sem a tesztelés híve. Andrés Manuel Lopéz Obrador elnöknek meggyőződése, hogy a mintavételek számának növelésével nem fékezhető meg a betegség terjedése. Csütörtökön azonban így is
rekordszámú, 6741 új esetet diagnosztizáltak az országban, a fertőzöttek száma ezzel 238 511-re emelkedett, Mexikó pedig Iránt megelőzve bekerült a tíz legsúlyosabban érintett ország közé az esetszámokat tekintve. A halálos áldozatokét nézve (29,189) ráadásul már a hatodik az Egyesült Államok, Brazília, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország mögött, megelőzve Spanyolországot.
Ahhoz képest, hogy a mexikói kormány már egy hónapja kikiáltotta győzelmét a járvány felett, a halálos áldozatok száma napok óta az ezret súrolja. Arról nem szólva, hogy 12 százalékkal Mexikóban a világon az egyik legmagasabb a halálozási ráta úgy, hogy a hivatalos statisztikában szereplőknél feltehetően jóval többen hunytak már el a betegségben.
A szakértő, aki többször tévedett
Mexikóban minden második ember koronavírusos, akitől mintát vesznek, miután szinte csak azokat tesztelik, akiknek súlyos tünetei vannak. Hugo Lopez Gatell járványügyi vezető májusban újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a tesztelés idő-, erőforrás- és energiapocsékolás, semmi értelme nincs.
Igaz, Lopez Gatell volt az is, aki június 11-én azt mondta, hogy Mexikóvárosban stabilizálódott az új fertőzöttek száma. Másnap rekordszámú (több mint ötezer) fertőzöttet diagnosztizáltak a fővárosban, azóta pedig megtriplázódott az országban az esetek száma.
A járvány idején Lopez Gatell végig követte az elnök utasításait, aki a gazdaság működését helyezte előtérbe. A helyettes egészségügyi miniszternek kiváló a retorikája, bonyolult témákról is egyszerűen tud beszélni, ezért a legkedveltebb tisztviselője volt a kormánynak a krízist megelőzően.
A szerepe viszont erősen negatív a mostani helyzetben, mert elhitette az emberekkel, hogy kontroll alatt tartják a járványt. Ő azt mondja, a kormány intézkedései 75 százalékkal csökkentették az új esetek számát, és sikerült ellaposítani a járványgörbét. A kifejezést viszont jellemzően nem ilyen összefüggésben szokták használni.
Lopez Gatell az elmúlt hónapokban egyébként többször is felülbírálta önmagát. Márciusban még egyáltalán nem tartotta veszélyesnek a vírust, a maszkviselést is feleslegesnek érezte, majd májusban már hatezer mexikói áldozattal számolt, egy hónappal később pedig úgy kalkulált, hogy 35 ezren halhatnak meg az országban a koronavírus miatt. Ezt mostanra megközelítették, de augusztusra a független modellezések szerint 52 ezren is elhunyhatnak a betegségben.
Az átlagosnál háromszor több halott
Már a hivatalos mexikói számok is elborzasztóak, de a valóság még durvább lehet. Erre utal, hogy
a március-májusi időszakban háromszor annyi halálesetet regisztráltak Mexikóvárosban, mint az előző években ugyanekkor.
Szakértők szerint ez a legvilágosabb jele annak, mekkora pusztítást végzett már most a koronavírus a latin-amerikai országban.
López-Gatell beismerte, hogy a túlhalálozásban jelentős szerepe van a járványnak. Példaként említette, hogy sokakat például szívinfarktus miatt nem tudtak kórházba szállítani, mert azok megteltek a koronavírusos páciensekkel. Megjegyezte viszont, hogy az elhunytak többsége nagy valószínűséggel fertőzött volt. És erre is volt magyarázata.
A járványügyi vezető szerint sok mexikói túlsúlyos, cukorbeteg vagy krónikus betegségben szenved, a halálesetek 80 százalékát pedig ilyen emberek teszik ki. Ezért támadta a cukros üdítők és a gyorséttermi ételek fogyasztását is.
Mexikóban a helyszíni beszámolók szerint sok ember otthon vagy nem sokkal a kórházba szállítás előtt hunyt el úgy, hogy már nem tudtak tőlük mintát venni. Az első hullámnak ráadásul még közel sincs vége, sőt még a járvány csúcsán sincsenek, de nem úgy tűnik, mintha ez a mexikói kormányt óvatosságra intené.
Minden megy tovább
A legtöbb egészségügyi szakembert az aggasztja, hogy - bár az európaihoz hasonlóan szigorú kijárási korlátozásokat az erőszakos cselekményektől tartva nem lehetett volna bevezetni - a mexikói vezetés a kialakult helyzet ellenére sem akar változtatni a hozzáállásán. A kritikusok szerint túl későn kapott észbe a kormány, de ha már az időt nem lehet visszatekerni, legalább most meghozhatnák a megfelelő intézkedéseket a még nagyobb baj elkerülése érdekében.
Abban viszont mindenki egyetért, hogy
nem sikerült meggyőzni a mexikóiakat a vírus veszélyeiről, és emiatt a lakosság felelőtlenül állt a járványhoz.
Most, hogy a járvány gyakorlatilag berobbant az országban, az észszerű döntés a szigorítás lenne, de Mexikóban éppen az ellenkezője történik. Az országban amúgy sem voltak durva korlátozások az iskolák és a kormányhivatalok bezárásán kívül, de június közepe óta még a meglévő ajánlásokat is fokozatosan vonják vissza.
Koronavírus - Még több hír a témában
Horvátországot levették a biztonságos országok listájáról a szlovének
- Chilében felgyújtottak egy buszt a karantén ellen tiltakozók
- Eldurvult a vita egy koronavírusról szóló Facebook-komment miatt
Kiemelt kép: Gerardo Vieyra/NurPhoto/AFP