Sokan beszámoltak arról, hogy a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás azt is hozta magával, hogy a nagyvárosok levegői megtisztultak, hiszen kevesebb autó volt az utakon, és a gyárak egy része is leállította a termelést. Persze, ahogy mi is írtuk, ez egy rövid távú változás, és hosszú távon nem oldja meg a légszennyezés problémáját, de mindenképpen simogatja az ember lelkét, hogy legalább ennyi jó származott a világjárványból.
Rövid távon áldás, hosszú távon átok a Földnek a koronavírus
Nagy árat fizet az emberiség azért, hogy a bolygó fellélegzik.
A Scientific American azonban arra figyelmeztet, hogy a kinti légszennyezés mérséklődésével új veszély lehet a benti, lakáson belüli légszennyezés emelkedése, hiszen több időt töltünk otthon, többet sütünk-főzünk, és a lakás levegőjének minőségére általában kevésbé figyelünk. A norvég Airthings okos légminőség-monitorozó rendszereket gyártó vállalat szerint ahogy a koronavírus miatti korlátozások szigorodtak, úgy romlott a belső légminőség az otthonokban.
A cég szerint március eleje és május eleje között a szén-dioxid és a illékony szerves vegyületek (VOC) szintje 15 százalékról átlagosan 30 százalékra emelkedett több mint ezer otthonban, szerte Európában. Bár az eredmények nem számítanak tudományos kutatásnak, beleillenek abba a tendenciába, amit viszont már számos tudományos kísérlet és elemzés bebizonyított:
a lakáson belüli szennyezés egy komoly veszélyforrás az egészségre.
Azért különösen veszélyes a helyzet, mert bár a külső levegőminőséget rendszeresen ellenőrzik, és több országban szigorúan szabályozzák is, a belső levegőminőségre szinte senki nem figyel. Az emberek általában azt feltételezik, hogy a városokban a külső levegő a rossz, de valójában a belső sokszor még rosszabb minőségű. Ráadásul minél többet vagyunk otthon, annál nagyobb arányban tesszük ki magunkat a lakás építőanyagaiból, lakberendezési tárgyakból, az elektronikából kiszivárgó káros anyagoknak. A világjárvány hatására ráadásul sokan többet sütnek és főznek, és még többet takarítanak, ezek mindegyike potenciális károsanyag-forrás a lakáson belül.
A Colorado Boulder-i Egyetem kutatói például kimutatták, hogy bizonyos főzési technikák bizonyos berendezési eszközökkel kifejezetten károsak: egy gázsütőn egy serpenyőnyi kelbimbót pirítani például 250 mikrogramm szálló port generál egy köbméternyi levegőterületre. Ez olyan magas mennyiség, amit a világ legszennyezettebb városaiban mérnek a külső levegőben.
Azt hinné az ember, hogy csak a gáztűzhelyekkel van probléma, és bár ezek tényleg több káros anyagot engednek magukból, mint az elektromos főzőlapok, pedig utóbbiak is károsak lehetnek, főleg a melegítés első pár percében, amikor a lapon lévő porrészecskéket, ételmaradékokat, és egyéb természetes szennyeződéseket is felfűtik.
- Újra lehet alkoholt venni, ünneplő tömeg lepte el a boltokat Dél-Afrikában
- Nagy Anikó: a járvány visszatér, az éberség közügy
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem készült még átfogó kutatás arról, hogy a rövid távú belső légszennyezés (például amit főzés után tapasztalunk) mennyire árt az egészségnek. Szakértők azonban feltételezik, hogy még ez is okozhat károsodást a tüdőben és a keringési rendszerben.
