A világon a cikk megírásakor már majdnem kétmillió embert megfertőző koronavírus nemcsak fizikailag jelent fenyegetést az emberekre: a Frontiers in Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a járvány idején Kínában dolgozó egészségügyi alkalmazottak több mint egyharmada szenvedett például álmatlanságtól a COVID-19 sűrűjében. Ezek a dolgozók általában sokkal inkább depressziósnak érezték magukat, és többet is szorongtak, mint azok a társaik, akiket ennyire nem viselt meg a járványhelyzet.
A kantoni Déli Orvosi Egyetem kutatása szerint bár a stressz okozta álmatlanság rendszerint pár napig tart csak, ezúttal nem ez volt a helyzet: a COVID-19 miatt egyre inkább krónikussá vált az inszomnia az egészségügyi dolgozók körében.
Az eredményeket egy olyan kérdőív alapján állították össze a kutatók, amelyet az egészségügyi dolgozók önként töltöttek ki január 29. és február 3. között a WeChat közösségimédia-platformon. Kínában ekkor tetőzött igazán a járvány.
Összesen 1563-an töltötték ki a kérdőívet, közülük 564-nek, 36,1 százalékuknak voltak alvási nehézségei.
A kutatók megjegyezték, hogy az eredmények egybevágnak egy másik, akkor csak Kínát érintő járvánnyal, a SARS-szal, amely 2002-ben pusztított az országban. Akkor az egészségügyi dolgozók 37 százaléka számolt be arról, hogy rosszul alszik.
A mostani kutatásban az alvásproblémákkal küzdők sokkal nagyobb arányban számoltak be depresszióról is, mint azok, akiknek nem voltak alvásproblémáik (87 százalék a 31 százalék mellett), a különbségek hasonlók voltak szorongásnál és a traumákra vonatkozóan is.
A szakértők szerint a legnagyobb problémát az okozta, hogy az egészségügyi dolgozók nem tudták, mennyire hatásos a kezelés, amit alkalmaznak, folyamatos bizonytalanságban éltek - írja az EurekAlert. Az álmatlanságról beszámolók között 3,3-szorosa volt a bizonytalanságérzet, mint azok között, akik tudtak aludni. A kevesebb oktatásban részesülő egészségügyi dolgozók jellemzően szintén rosszabbul viselték a helyzetet, és gyakrabban számoltak be alváshiányról. A kutatók arra jutottak, hogy valószínűleg a saját megélhetés bizonytalansága okozhatta náluk a plusz stresszforrást.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy az egészségügyi dolgozók mindegyike fokozott stressznek volt kitéve, attól függetlenül, hogy érintette-e őket az álmatlanság, vagy sem.
