Összefogott a teljes hazai szakszervezeti mozgalom: az öt konföderáció közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, és minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, ne szavazza meg a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről" szóló törvénytervezetet. Legalábbis ne a jelenlegi formájában, hiszen abban bújtatta el a kormány a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas kitételt, elterjedtebb nevén a rabszolgatörvény 2.0-át - hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László.
A teljes hazai érdekvédelmi mozgalmat felölelő öt szakszervezeti konföderáció - MASZSZ, ÉSZT, SZEF, Liga, Munkástanácsok - vezetői és tagjai szerint ezzel a törvénnyel egyértelműen a
munkáltatóknak kedvezne a kormány. A munkavállalói oldal különösen felháborítónak és jogszerűtlennek is tartja, hogy a törvénytervezet szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter engedélyezhetné, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén legfeljebb huszonnégy hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon - az Mt. vonatkozó
rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel - amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
A MASZSZ egyébként a képviselőknek küldött közös tiltakozó levél mellett nemzetközi összefogást is kezdeményezett. A felháborító és jogtalan, az EU-s normákkal is szembemenő tervezetre a mintegy 60 millió tagot tömörítő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO figyelmét is felhívta a közelmúltban.
A képviselőknek írt levelükben a szakszervezetek négy pontban foglalták össze, miért kérik, hogy ne támogassák a 24 hónapos munkaidőkeret illetve elszámolási időszak engedélyezésének lehetőségét:
- a törvényjavaslatról nem volt előzetes egyeztetés, a szakszervezeteket nem vonták be a javaslat előkészítésébe;
- a tervezet megfelelőségi aggályokat vet fel, egy EU-s irányelv szerint ugyanis a referencia időszak maximum 12 hónap lehet, és az is csak meghatározott feltételek (objektív, vagy műszaki, vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok) mellett, illetve a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek között kötött megállapodás alapján;
- a tervezet elfogadása jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna;
- a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
