Az abortusz is szóba került hétfőn parlamentben, miután Arató Gergely, a DK képviselője azt a kérdést tette fel, hogy követi-e a magyar kormány a lengyel utat a nők jogainak csorbításában, azaz teljesen megszüntetné-e választási lehetőségüket a terhességmegszakítással kapcsolatban.
A politikus emlékeztetett, hogy a kormány nemrégiben csatlakozott egy olyan, korlátozó jellegű nemzetközi nyilatkozathoz, amely mellé csak 31 ország állt a 193 ENSZ-tagállam közül, Európából például csak a fehérorosz, a lengyel és a magyar kabinet.
A kérdésre Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára válaszolt, mégpedig azt, hogy
Magyarországon az abortusz kérdése jogilag rendezett, és a kormány ezen nem tervez változtatást.
Hozzátette, azért csatlakoztak a kérdéses nyilatkozathoz, mert a kormányoldalnak szilárd meggyőződése, hogy a család minden erős és sikeres társadalom alapja, így az azzal kapcsolatos politikát csak nemzeti vagy helyi szinten lehet meghatározni.
Hangsúlyozta: nem a nemzetek feletti, hanem a nemzetek közötti párbeszédben bíznak, majd arról beszélt, hogy 2010 és 2019 között minden évben, összesen 36 százalékkal csökkent Magyarországon az abortuszok száma, és a kormányzat által a gyermekvállaláshoz nyújtott támogatásokat sorolta.
Viszonválaszában a képviselő felvetette: a kérdéses nemzetközi nyilatkozat nem a családok védelméről és a nemzeti önrendelkezésről, hanem az abortusz betiltásának lehetőségéről szól, amire az államtitkár, a dokumentumból idézve, jelezte: a szöveg a nők férfiakkal egyenlő jogait rögzíti, emellett kimondja, minden embernek joga van az élethez, az abortusz pedig nem lehet a családtervezés eszköze.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
