A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten.
Bodó Sándor hozzátette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál. Az államtitkár közölte, a 4 százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról, jövőre 11,5 százalékra csökken. Kiemelte, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho csökkentése is ezt bizonyítja.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette: a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig - a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben - 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet.
A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a felek egyetértettek abban, hogy a jövőre életbe lépő minimálbért bruttó 200 ezer forintban határozzák meg. Hozzátette, a munkavállalói oldal a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányzott elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene - ismertette a szakszervezeti vezető.
A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak.
(MTI)
