San Francisco, Párizs, Amszterdam, London és még jó néhány világváros után idehaza is korlátozhatják a lakások rövid távú kiadását. Árulkodó, hogy a kormány a szigorítás feltételeinek kidolgozását a Magyar Turisztikai Ügynökségre bízta - elsősorban a sok embert foglalkoztató szállodaipar érdekét nézve. A budapesti vezetés viszont számos nagyvároshoz hasonlóan azért támogatja az ötletet, mert az Airbnb és társai alávágnak a hosszú távú lakáskiadásnak, ezáltal elszabadultak a fővárosi albérlet- és lakásárak.
"Arról szó sem volt, hogy ebből üzleti modell lesz"
Nincs még egy iparág, amelyik akkor ütést kapott volna a koronavírus-járványtól, mint a vendéglátás és a turizmus. Miközben az utóbbi években csúcsra járt a vendégforgalom, áprilisban a külföldi vendégek által szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 98,7 százalékkal, a belföldi vendégeké 95 százalékkal esett vissza az előző évihez képest.
Ráadásul miközben a belföldi utazásoknak köszönhetően vidéken éledezik az idegenforgalom, Budapesten ennek alig vannak jelei. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója (aki a minap miniszteri biztos lett, és tagja a kormány gazdaságvédelmi operatív törzsének is) nemrég azt mondta, a fővárost külön kell kezelni, és több intézkedést is fontolgatnak, köztük a rövid távú lakáskiadás szabályozását. Konkrétumot egyelőre nem árult el az ügyben a 24.hu-nak turisztikai ügynökség, csupán annyit írt, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének kezdeményezésére a kormány és az MTÜ vizsgálja a lehetséges szabályozás módját, ami "nem egyedülálló Európában", az egyeztetések már meg is kezdődtek.
Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke elmondta, ők úgy tudják, sem a kormány, sem a tervezet kidolgozására felkért MTÜ nem tervezi a rövid távú lakáskiadás tilalmát. Korlátozásra, szabályozásra viszont Flesch szerint szükség van, mivel a szállodák versenyhátrányba kerültek a lakáskiadókkal szemben.
A magánlakások kiadása lehet egyfajta alternatíva, de arról szó sem volt, hogy ebből üzleti modell lesz. Budapesten 20 ezer szállodai ágy van, és most már körülbelül 10-12 ezer kiadó apartman. Mivel az utóbbiak gyakran nem egyszobásak, kijelenthető, hogy ma már jóformán ugyanannyi vendéget tudnak fogadni a magánszállások, mint a budapesti szállodák. Miközben a szabályozás sok esetben különbözik
- nyilatkozta lapunknak Flesch, megjegyezve, hogy tűzrendészeti, egészségügyi és biztonságtechnikai szempontból is különbözők az elvárások a szállodáknál és a magánszállásoknál, a hoteleket pedig jóval sűrűbben is ellenőrzik. Az elnök szerint az egészségügyi szempontok most a járvány miatt különösen fontosak, márpedig ezeknek a követelményeknek a szállodák sokkal jobban meg tudnak felelni.
Flesch a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy időbeli korlátozásokat vezetnek be, azaz
meghatározzák, hány napra lehet vendégeket fogadni egy rövid távú lakáskiadásra szolgáló ingatlanban.
A szállodaszövetség elnöke arra számít, hogy akár néhány héten belül döntés születhet az ügyben.
Öt év alatt megduplázódott az Airbnb-s lakások száma
Budapesten 2015 őszén 5200 szállást kínált az Airbnb, ez a szám mostanra kis híján megduplázódott. A kiadó lakások piacát figyelő oldal szerint a fővárosban jelenleg 9725 kiadó Airbnb-s lakás van, a hasonló elven működő Vrbo felületén pedig 300 budapesti lakás közül lehet foglalni. A legtöbb, közel 3 ezer elérhető lakást a VII. kerületben találni, ott öt év alatt a háromszorosára nőtt a turistáknak kínált ingatlanok száma, majd a VI. és az V. kerület következik. A bulinegyedben volt tehát a legnagyobb növekedés: 2015-ben még csak harmadik volt Erzsébetváros a kiadó ingatlanok számát tekintve. Ami viszont nem változott, hogy a külső kerületek felé haladva meredeken csökken az Airbnb-n elérhető lakások száma, a XVII. és XXIII. kerületben csak 6-6 van, de a városcentrumtól nem olyan távoli Zuglóban is mindössze 122.
Az ingatlan.com tavaly megvizsgálta, hogyan hatott a lakbérekre a lakáshotelek térnyerése. A Forbes által közölt adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította meg az Airbnb elburjánzása a belső kerületekben. A többi között emiatt jutottunk el oda, hogy Budapest belvárosában már alig olcsóbb a lakásbérlés, mint Bécsben. Ezt pedig a főváros is tarthatatlannak gondolja, a 24.hu-nak küldött válaszából világos, hogy a Fővárosi Önkormányzat támogatja a rövid távú lakáskiadás korlátozását.
A városvezetés szerint a fő gond az, hogy szűkül a lakáscélú ingatlanok kínálata, ezért emelkednek a lakbérek. Megemlítették azt is:
a problémát súlyosbítja, hogy a lakások rövid távú bérbeadása és turisztikai célú használata indokolatlanul kedvező feltételekkel adózik a lakáscélú és biztonságosabb - hosszú távú vagy határozatlan idejű - bérbeadáshoz képest.
Mint írták, a nagyobb városokban világszerte napirenden van a lakások turisztikai célú hasznosításának a korlátozása, "és ez a fentiek miatt helyes és indokolt". A főváros szerint az, hogy a városlakóknak legyen lehetőségük lakni valahol - úgy, hogy annak költségeibe nem mennek tönkre - elsőbbséget élvez a gazdasági részérdekekkel szemben. Erre már Karácsony Gergely főpolgármesteri programja is utalt, ebben az áll: "átfogó szabályozást vezetünk be, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadás (Airbnb) ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását."
Úgy tudjuk egyébként, a főváros vezetése nemcsak az időbeli korlátozást tartja elfogadhatónak, hanem az egy kézben levő lakások számán alapulót is.
Ugyanakkor a közös cél ellenére a Fővárosi Önkormányzat azt írta lapunknak, hogy a turisztikai ügynökség mind ezidáig nem kereste meg őket a tervezet kidolgozásával kapcsolatban.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a koronavírus-járvány okozta visszaesés az ingatlanpiacon is érezteti hatását. Az ingatlan.com elemzése szerint június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 10 százalékkal csökkent a járvány előtti időszakhoz képest. A Forbes írása alapján több helyen egyenesen zuhantak az árak, az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal lett kevesebb, azaz 20 százalékkal, 160 ezer forintra csökkent. A VI. kerületben szintén 160 ezer forintra, a Belvárosban pedig 190 ezer forintra mérséklődtek a havi bérleti díjak, ez 15-17 százalékos csökkenés, ami azt jelzi, hogy a belső kerületek ingatlantulajdonosai kénytelenek voltak lejjebb adni igényeiket turisták híján.
Hogy csinálják külföldön?
A nagyobb európai városok közül sok már korábban lépett. Az Airbnb 2016 végén szerződésben vállalta, hogy a Londonban és Amszterdamban meghirdetett lakások esetén figyeli az éves kiadási limit elérését. Londonban 90, Amszterdamban 60 napon át lehet lakásokat rövid távra kiadni, az Airbnb stábja ezt követően leveszi az adott ingatlan hirdetését az oldalról. Egy tanulmány szerint azokban az uniós városokban, ahol van hasonló korlátozás, az 60 és 120 nap között alakul. Berlinben viszont 2016-ban lényegében betiltották az Airbnb-t, másfél év elteltével azonban a korlátozásokat szinte teljesen feloldották, egy lakást azóta korlátlan időre, a másodikat 90 napra lehet kiadni. Igaz, a német fővárosban öt évre befagyasztották az albérletek díját.
Mint említettük, az Orbán-kormány is időkorlátban gondolkodhat, és öt turisztikai szakmai szövetség is azt vetette föl áprilisban a kabinetnek, hogy
a fővárosi szállodaipar válságból való kilábalását nagyban segítené, ha a magánlakások rövid távú bérbeadását újraszabályoznák, és évi 120 napban, a főszezon idejére (május 15.-szeptember 15.) korlátoznák a kiadható napok számát.
Túlkínálat lesz?
"A korlátozások nem érnék el azt a célt, amit a szállodaszövetség és a kormány kitűzött" - állította ugyanakkor a 24.hu-nak Ribarics Ádám a Budapest Residence vezetője. A cég közel kétszáz budapesti Airbnb-lakás kiadásával, üzemeltetésével foglalkozik. Ribarics szerint vendégeik döntő többsége a fiatal korosztályhoz tartozik, és sokan kifejezetten az "Airbnb-feeling" miatt választják hotel helyett ezeket a szálláshelyeket. Szerinte ezek a fiatalok nem is szállnának meg szállodákban, ha a rövid távú lakáskiadást ellehetetlenítik.
Ribaricsék az övékhez hasonló cégek vezetőivel létrehozták a Felelős Szálláskiadók Szövetségét. Olyan érdekképviseleti szervezetet építenének, amely alkalmas arra, hogy a döntéshozókkal kapcsolatot tartson, és az Airbnb hatását reálisan mutassa be a turisztikai ügynökségnek. Fontosnak tartják azt is, hogy a rövid távú lakáskiadás felelősen, a társaságházakkal jó viszonyban és hosszú távon fenntarthatóan működjön.
A napvilágot látott tervek viszont szerinte tönkretennék a budapesti Airbnb-piacot, mivel 120 nap alatt nem lehet kitermelni a szükséges profitot. Így mindenki közép és hosszú távra adná ki a lakását, ami komoly túlkínálatot okozna és élénkítené a szürkegazdaságot.
Riberics arról is beszélt, hogy június utolsó hétvégéjén ők már 62 százalékos foglaltsággal üzemeltek, igaz, a korábban 40-50 eurós olcsóbb lakásokat most csak 25-30 euróért tudják kiadni.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
