Mivel Paks 2 csúszik, tolódik az az időszak, amikor párhuzamosan kell működtetni Paks 1-gyel. Így viszont egyre nagyobb az esélye, hogy túlságosan felmelegszik a Duna vize, amit az erőművek hűtéséhez használnak fel.
Belső óbudai lakosok lévén szívesen sétálunk le a Duna-partra a Margit-híd és az Árpád-híd közti szakaszon, és az elmúlt évtizedek árvizei után szokásunkká vált minden alkalommal megfigyelni folyónk vízállását. A júliusi hőhullám idején többször is azt tapasztaltuk, hogy a köves partszakasz méterekkel megnőtt, és az volt az érzésünk, hogy akár gyalog is átkelhettünk volna a Margitszigetre.
A klímaváltozással járó aszályok kapcsán évek óta világszerte hangoznak el figyelmeztetések, hogy a kevés vízhozam komoly biztonsági kockázatot jelenthet a folyamatos hűtést igénylő atomerőműveknek. Mint Vigh Péter, a Másfélfok sajtóklubjának vezetője a legutóbbi beszélgetés bevezetőjében felidézte: július 19-én két ütemben összesen 560 MW-tal csökkentették a paksi erőmű teljesítményét, és nem először volt szükség ilyen lépésre a Duna alacsony vízállása miatt. A moderátor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy e fórum nem az atomellenességről szól, hiszen a szakértők, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint is van helyük az atomerőműveknek az energiaátmenet időszakában. A nagy kérdés, hogy mennyire van szükségünk és hogyan építsük meg őket, de nem „hitvitára”, hanem észszerű, építő kritikára van szükség ebben a témában Magyarországon is.
Baloghné Gaál Zsófia környezet- és klímaszakértő, a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozatának alelnöke szerint egy beruházás környezeti hatásvizsgálat utáni engedélyezése egy adott állapotot tükröz, tehát ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve bármit meg lehet csinálni. Az eredeti terv szerint Paks 2 első blokkja már 2025-ben belépett volna, és 2037-ig számoltak a két erőmű közös működtetésével, Paks 1 fokozatos leállításával, de a beruházás erősen csúszik, így az együttes üzemelés nagy vízigényű időszaka is évekkel későbbre várható. A hatásvizsgálatnál azonban eleve problémát okoz, hogy amikor 2014-ben elkezdték, még nem volt kötelező a klímaváltozás következményeivel számolni, erről csak három évvel később született uniós irányelv.
Az elvi vízjogi engedély jelenleg a legérdekesebb az egész projektben, mert figyelembe kell venni a Duna mederváltozásait, a vízhozam-csökkentést, a vízhőmérséklet alakulását, és az engedélyhez a legfrissebb adatokat kell elemezni. Ha most újraszámolnánk Paks hőtranszportja alapján a Duna várható maximális hőmérsékletét, amelyet korábban 26,38 C fokban állapítottak meg, 2032-ben legalább 1 C fokkal magasabb lenne, míg a 2085-re várható 28,64 C fok helyett 30 C fok feletti vízhőmérsékletre kellene felkészülnünk.
– figyelmeztetett Baloghné Gaál Zsófia.
Az európai, normál folyóra adott maximális ökológiai határérték 30 C fok. A magyar előírás a bevezetési helyszíntől 500 méterre 33 C fokot engedélyez. Csakhogy a Duna érintett szakasza a Natura 2000 kategóriába tartozó gazdag élőhely, értékes halfaunával, több szűktűrésű fajjal. Már Paks 1 is terheli a Dunát – mondta a mérnöknő.
Nem lehet természetes vizeinkre úgy tekinteni, mintha azok kiapaszthatatlan természeti erőforrások lennének. És ez igaz minden felszíni vízre.
A Dunánál ráadásul még a nemzetközi hajózás is szerepet játszik. És Paks 2 belépése Paks 1 háttérhőmérsékletét fogja megemelni. A legnagyobb kockázatot a Dunát érő hőhatás időtartama jelenti, amely függ a folyóba visszavezetett hűtővíz keveredési viszonyaitól, a hűtővíz és a teljes vízhozam arányától, és a természetes hűlési folyamat intenzitásától.
A klímaváltozással gyakoribb lesz a vízhozam csökkenése, és az ilyenkor bebocsátott változatlan mennyiségű hűtővíz még jelentősebb károkat fog okozni a Duna élővilágára. A két erőmű hosszabb, 15-20 éves egymásmellettiségéhez nem biztos, hogy az élőhely képes lesz alkalmazkodni.
Baloghné Gaál Zsófia úgy vélekedett, hogy ebben a projektben számos hibás döntést hoztak, amelyeknek következményeit még nem is látjuk, de előbb-utóbb „ki fognak esni a csontvázak”. Például az, hogy egy Natura 2000 folyószakasz esetében miért választották a friss víz általi hűtést a léghűtéses megoldás helyett. De az is, hogy nem hozzák nyilvánosságra a Paks 1 által bebocsátott melegvíz hőmérsékleti adatait, ebből ugyanis egyértelműen kiderülne, hogy a Paks 2-re modellezett 33 C fokos belépés nem valós, hanem akár a 35-36 C fokot is elérheti.
Mindenre lenne mérnöki megoldás, csak nem mindegy, hogy mire tervezünk – mondta a szakértő.
Kérdésre válaszolva Gaál Zsófia elmondta, hogy a Duna jelenlegi ökológiai állapota jónak mondható, de sokféle hatás éri, amelyek károsan halmozódhatnak.
Vigh Péter hozzátette, hogy mivel nukleáris létesítményről van szó, a legpesszimistább forgatókönyvekre is fel kell készülni, túl a ténnyé vált felmelegedésen.
Mi lesz a Duna vízhozamával, ha telerakjuk nagy vízkivevő kapacitású ipari területekkel, és ha hasonló lépésekre szánnák el magukat az osztrákok és a szlovákok? – tette fel a kérdést a Másfélfok vezetője. A szakértő szerint figyelembe kellene venni a tervezéseknél, hogy a folyónak vannak „kisvizes” időszakai, amikor nem jut belőle mindenkinek, mert az veszélyeztetné a fenntarthatóságát. Akkor dönteni kell, hogy ki használhat belőle, melyben a lakosság az első. És ez, véleménye szerint, a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusba nincsen beépítve…
