Legalább hat rohingya menekült halt meg földcsuszamlások következtében, vagy fulladt meg az árvízben, amikor az elmúlt napokban eső árasztott el bangladesi menekülttáborokat. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) szerint térdig ért a víz a törékeny bambuszból és ponyvából készült menedékházakban, és az özönvízszerű esőzés legalább ötezer embert tett hajléktalanná.
A Guardian a Save the Children nevű szervezetre hivatkozva azt írja, a halottak között legalább három gyerek is van, közülük kettő úgy halt meg, hogy rájuk omlott a menedék, ahol laktak. Sokaknak csak egy szál ruhájuk maradt, mert az áradás olyan gyorsan jött, hogy értékmentésre már nem volt lehetőség - idézte fel a lap egy rohingya nőkkel foglalkozó szervezet alapítójának megszólalását. Az UNHCR közölte, hogy vészhelyzeti csoportokat állítottak fel a károk felmérésére és a családok elhelyezésére.
Az árvíz a kilencvenes évek eleje óta létező Kutupalong menekülttábor nagy részét is érintette. Ez a hely az után vált a világ legnagyobb menekülttáborává, hogy a mianmari katonai mészárlások miatt mintegy hétszázezer rohingya menekült hagyta el az országot. Az ENSZ a rohingya kisebbséget ért támadást népirtásnak minősítette.
Aktivisták minden évben figyelmeztenek, hogy Bangladesben a szezonális esők és ciklonok komoly veszélyt jelentenek a menekültekre, akik nyomorúságos körülmények között élnek, és védtelenek az időjárás viszontagságaival szemben.
A Norvég Menekültügyi Tanács közlése szerint összesen mintegy háromszáz földcsuszamlást dokumentáltak, az utak víz alá kerültek, a hidak megrongálódtak. Az elárasztott területeken mintegy tizennégyezer menekült lakott, ám a katasztrófában érintettek száma nagy eséllyel még növekedni fog.
A menekülteket az ismételt lezárások, a koronavírus-járvány újabb hullámai és egy hatalmas tűzvész is próbára tette. Utóbbinak követeztében márciusban negyvennyolcezer ember maradt fedél nélkül. A Guardian szerint a menekültek közül sokan úgy érzik, megfeledkeztek róluk. A járvány ráadásul korlátozza a táborokba való bejutást. Az évek során csökkenő adományozási kedv pedig a segélyezést is akadályozza a menekülttáborokban. A helyzet elkeserítő voltát jól mutatja, hogy az idei finanszírozási cél kevesebb, mint harmada teljesült eddig.
Az árvizek ablakot nyitnak arra, mennyire sebezhetőek is a menekültek és az őket befogadó közösség az éghajlatváltozás miatt. Szükség idején a finanszírozás tovább csökkent, a donorok elfáradtak. A közömbösség ára viszont emberéletekben mérhető
- idézi a lap Jamie Munn, a bangladesi Norvég Menekültügyi Tanács igazgatójának mondatait.
