A nemzetközi tanulmány szerint minden negyedik balesetet a rossz időjárás okozza, de az emberi mulasztás is jelentős tényező. Az új Bermuda-háromszögnek is nevezett dél-kínai és délkelet-ázsiai vizeken éri a legtöbb szerencsétlenség a hajókat: tavaly itt történt a balesetek egy harmada.
2017-ben összesen 94 hajózási káreseményről számoltak be világszerte, éves viszonylatban ez 4 százalékos csökkenést jelent. A tájfunok Ázsiában és a hurrikánok az Egyesült Államokban több mint 20 hajó vesztét okozták a jelentés szerint, amely a bruttó 100 tonnatartalom feletti bejelentett hajózási káreseményeket veszi górcső alá.
Növekedhet a technikai káresemények aránya
"Az elmúlt évben folytatódott a tendencia, és csökkent a káresemények gyakorisága és súlyossága. A hajók jobb kialakításának, a kockázatkezelési politikának, valamint a biztonsági szabályozásoknak köszönhetően a biztosítási kárigények aránylag kedvezően alakultak" - állítja Baptiste Ossena, az AGSC hajókért és hajózásért felelős globális termékvezetője.
Egyre elterjedtebb az új technológiák fedélzeti alkalmazása, így arra számítunk, hogy a jövőben változni fognak a tengeri káresemények körülményei. A hagyományos káresemények, például az ütközés és a megfeneklés mellett növekedni fog az inkább technikai jellegű, azaz kiberbiztonsági események vagy technológiai hibák miatti kárigények száma - fejtette ki a szakértő.
A kiberkockázatok veszélyeit jól mutatja, hogy a NotPetya vírus általi hackertámadás késéseket okozott a rakományok leszállításában, és mintegy 80 kikötőben eredményezett torlódásokat.
Újabb útvonalak válhatnak veszélyessé
Az egyre nagyobb méretű, akár az Empire State Building magasságánál hosszabb hajók például tűzbiztonsági és roncshasznosítási problémákat vetnek fel. A változó éghajlat pedig új útvonalkockázatokat teremt, a Jeges-tengeren, valamint az észak-atlanti vizeken a gyorsan változó körülmények jelentenek veszélyt. Új kereskedelmi utak nyílnak meg bizonyos térségekben, míg máshol megnő a jégveszély.
Tavaly több mint 1000 jéghegy sodródott az észak-atlanti hajózási útvonalakra, megnövelve ezzel az ütközés veszélyét.
A kibocsátások csökkentése miatt a környezetvédelmi ellenőrzés is egyre nagyobb teret nyer, ez azonban új technikai kockázatokkal és egyben gépsérülési eseményekkel fenyegeti az ágazatot.
Önjáró hajók és drónok
Valószínű, hogy a jogi, biztonsági és kiberbiztonsági kérdések egyelőre korlátokat szabnak a legénység nélküli hajók elterjedésének. Az emberi hiba, mint tényező pedig még mindig jelen lesz a döntéshozatali algoritmusokban és a parti megfigyelőbázisokon.
Az Allianz szakértői szerint a drónok és a merülő szerkezetek jelentős mértékben javíthatják a hajózás biztonságát és a kockázatkezelést. A jövőben felhasználásuk kiterjedhet a szennyezettség felmérésére, a szállítmányt tartalmazó tartályok ellenőrzésére, a kalózok nyomon követésére, megfeneklés esetén pedig a hajótest állapotának kiértékelésére.
