Nagy Lajos királynak nem született fiú gyermeke, négy lánya közül is ketten, Mária és Hedvig élte meg a felnőttkort. A királynak sikerült őket fiúsítania, így az idősebb, 1371-ben született Mária a magyar-lengyel perszonáluniónak köszönhetően rögtön két trón örökösévé vált - írja a Múlt-kor.hu. Rögtön remek vőlegényt is sikerült találnia a német-római császár fia, Luxemburgi Zsigmond személyében.
Lajos halála után pár nappal, 1382. szeptember 17-én Máriát Székesfehérváron megkoronázták,
ezzel ő lett az első nő a magyar történelemben, aki viselhette a Szent Koronát.
A nagypolitika irányítását az anyakirályné, Erzsébet és Garai Miklós nádor vette át. A lengyelek viszont olyan uralkodót akartak, aki az országban él, ezért Erzsébet úgy döntött, hogy fiatalabb leányát, Hedviget küldi a lengyelekhez. Így a perszonáluniónak vége lett.
Meggyilkolták az anyakirálynét
Itthon sem ment minden simán, Erzsébet ugyanis VI. Károly francia király öccsét, Lajost szánta lánya hitveséül, mire Zsigmond haddal jött Magyarországra. A hazai előkelők többségének támogatásával győzelmet aratott, elvette Máriát, de a nyugalom nem tartott sokáig. A déli főúri liga vezetői - Horváti János macsói bán és Horváti Pál zágrábi püspök - nem szívlelte a nőági örökösödést, ezért a Nagy Lajos udvarában nevelkedő nápolyi királyt, III. (Durazzói) Károlyt támogatták.
1385. december 31-én Székesfehérváron királlyá is koronázták, de ő lett minden idők legrövidebb ideig uralkodó magyar királya, 55 nap után az anyakirályné szervezte merénylet áldozata lett. A Délvidék urai erre fellázadtak, Erzsébet személyesen indult őket lecsillapítani. Bízott személyes tekintélyében, de hiába: útközben elfogták, és Máriával együtt Novigrad városában bezárták őket.
Erzsébet, a nagy összeesküvő a börtönben is folytatta tevékenységét, így Horváti János 1387 januárjában megölette, a krónikák szerint Máriának végig kellett néznie, ahogy anyját megfojtják.
Szörnyű baleset
A főurak nagy része elfogadhatatlannak tartotta a királynő meggyilkolását, sokan Zsigmond mellé álltak, aki 1387 júniusában velencei segítséggel kiszabadíthatta feleségét. Zsigmond eleinte társuralkodóként tevékenykedett Mária mellett, de a hatalom néhány év múlva az ő kezében összpontosult.
Az oklevelek tanúsága szerint a csélcsapnak tartott Zsigmond és a nem túl megnyerő külsejűnek leírt Mária gyakorta tartózkodott egy helyen. Ha nem is szerelem kötötte össze őket, valószínűleg a kor arisztokratáinak átlagos, vagyoni és hatalmi érdekek által átszőtt házaséletét élték.
Mária hirtelen halála viszont a történetíró Antonio Bonfini szerint mélyen lesújtotta Zsigmondot. Az első magyar királynő ugyanis 24 évesen, 1395. május 17-én vadászaton vett részt a Vértesben. Áldott állapotban volt, és amikor véletlenül leesett a lováról elvetélt, majd a súlyos vérveszteség következtében maga is elhunyt.
